A két politikus az ITV brit kereskedelmi tévé kedd esti műsorának vendége volt. A kétszáz fős stúdióközönség a brit EU-tagságról június 23-ra kiírt népszavazással összefüggő kérdésekről faggatta őket. A kormányfő és a UKIP vezetője egymással közvetlenül nem vitázott, és nem is egyszerre álltak a közönség elé. Cameron a kormány álláspontjának megfelelően az EU-tagság fenntartásának szükségességét hangsúlyozta, míg Farage pártja EU-ellenes politikájával összhangban a kilépés mellett érvelt.
A közgazdászok figyelmeztetnek a veszélyekre
Cameron szerint egyedülálló az a konszenzus, amellyel a vezető globális pénzügyi intézmények és szakértők kiállnak a brit EU-tagságért. A közgazdászok 90 százaléka szerint ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, azt a brit gazdaság megszenvedné. Ugyanezt mondja a brit jegybank kormányzója, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a fejlett ipari országok Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezete (OECD) is, nem kizárva a recesszió lehetőségét sem.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Szerinte felelőtlenség lenne, ha miniszterelnökként nem hívná fel erre a választók figyelmét . Az IMF-et, az OECD-t és a többi nemzetközi pénzügyi-gazdasági intézményt „azért fizetik”, hogy figyelmeztessék a miniszterelnököket, ha hazájukat gazdasági kockázatok fenyegetik – tette hozzá, utalva Farage-nak arra a megjegyzésére, hogy e szervezetek nem függetlenek, hanem az egyes kormányok fizetik őket.
Már korábban is ezzel riogattak
Farage ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az euró születése idején ugyanezek a szervezetek és szakértők azt jósolták, hogy ha Nagy-Britannia nem csatlakozik a valutaunióhoz, akkor leáll a brit gazdaságba irányuló működőtőke-beáramlás, és bezárhat a londoni City pénzügyi központja. „Ugyanez a banda most ugyanilyen retteneteket jósol” arra az esetre, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, de „tévedtek akkor is, és tévednek most is” – mondta a UKIP vezetője.
A bevándorlásra vonatkozó kérdésekre Farage kijelentette: az EU 2004-ben végrehajtott keleti bővítése után drámai mértékben megugrott a munkaerőkínálat a brit gazdaságban, és ez leszorította a béreket. Hozzátette: nincs még egy olyan szabályozási rendszer a világon, amely az áruk és szolgáltatások szabad áramlása mellett az akadálytalan bevándorlást is előírná.
Már értek el eredményeket
David Cameron azonban hangsúlyozta, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőáramlás sem azt jelenti, hogy „valaki idejön és mások adójából él”, hanem azt, hogy az EU-társállamokból érkező munkavállalóknak dolgozniuk kell, és csak utána vehetnek igénybe szociális juttatásokat.
Felidézte, hogy a szabályozási reformokról Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményeként a külföldi EU-munkavállalóknak négy évet kell folyamatos munkaviszonyban eltölteniük, mielőtt a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez hozzáférnének, és aki érkezése után hat hónappal sem talál magának állást, annak távoznia kell Nagy-Britanniából.
De mi lesz Skóciával?
Az unión belüli nemzetállami szuverenitás mértékére vonatkozó kérdésre a brit kormányfő kijelentette: a brit parlament most is szuverén, a brit kormány által előterjesztett törvényjavaslatokról dönt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ezen kívül aggasztja az a lehetőség is, hogy ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, akkor Skóciában újabb függetlenségi népszavazást tarthatnak. Cameron ezt most először ismerte el nyilvánosan.
Már volt népszavazás a kérdésben
Skóciában 2014 szeptemberében rendeztek népszavazást a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenző tábor győzött. A skót kormány azóta többször utalt az újabb függetlenségi referendum lehetőségére, ha a június végi népszavazás eredményeként Nagy-Britannia távozna az EU-ból.
