A kelet-kínai Szucsou városban kedden és szerdán zajlanak majd a magas szintű tanácskozások, amelyek mellett körülbelül ezer kínai és kelet-közép-európai üzletember is fórumot tart. A találkozó jelmondata – „Új kezdet, új területek, új jövőkép” – a vendéglátók szerint arra utal, hogy Peking értékelése szerint egy újabb mérföldkőhöz érkezett az alakuló együttműködés.
2011-ben indult a kezdeményezés
A Kína-KKE együttműködési formát és mechanizmust 2011-ben az akkori kínai miniszterelnök Magyarországon vetette fel, és kezdeményezése nyomán egy évvel később Varsóban tartották meg az első csúcstalálkozót.
Ven Csia-pao 2012 áprilisában a lengyel fővárosban egy sor projekt tervét vázolta fel a jelenlévő 10 uniós és 6 nem uniós ország magas szintű képviselőinek, továbbá egy 12 pontos javaslatsort is letett az asztalra. Emellett a jövőbeni projektekhez 10 milliárd dolláros különleges hitelkeretet is felajánlott.
Nem sokkal később valamennyi állam, köztük Magyarország is kinevezte nemzeti koordinátorát, kormányzati képviselőjét, a kínai fővárosban pedig megalakult az együttműködés titkársága.
Nem mindenkinek tetszik az ötlet
Nem hivatalos források szerint egyes brüsszeli csatornákon „megdorgálták” azokat az uniós tagországokat, amelyek szerepet vállaltak az új „különutas” szerveződésben, sőt, voltak, akik egyenesen a kínaiak által az öreg kontinensre telepített „repülőgép-anyahajóként” emlegették a tizenhatokkal nyitott új közös platformot.
Peking igyekezett a gyanakvó és elégedetlenkedő nagyobb uniós államokat megnyugtatni: a Kína és a kelet-közép-európai országok közötti együttműködés szorosabbra fűzésével a kínai-európai uniós kapcsolatok is erősödnek; nem kívánják az uniós kereteket megkerülni.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A kínai politikusok azt is nyomatékkal hangoztatták, hogy Kína támogatja az EU integrációját, a földrajzilag előnyös fekvésű térség „mindössze” összeköti a nyugati és a keleti piacokat.
Az eddigi eredményekről a kereskedelmi minisztérium miniszterhelyettese, Kao Jan közölte: a Kína és a kelet-közép-európai országok közötti kereskedelmi forgalom 2010-ben 43,9 milliárd dollár volt, míg 2014-ben ez a szám 60,2 milliárd dollárra bővült. Kínai vállalatok eddig 5 milliárd dollárt fektettek be a KKE-országokba, míg fordítva az összeg 1,2 milliárd dollárt tesz ki.
Központtá vált Budapest
A csúcstalálkozók sorában Varsót Bukarest, majd Belgrád követte, időközben Budapest lett a Kína-KKE együttműködés regionális turisztikai koordinációs központja. Bekerült a köztudatba a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításának terve is. Ez utóbbiról minden jel szerint épp Szucsouban ír majd alá szerződést Kína és Magyarország miniszterelnöke, miután a feleknek napokkal ezelőtt sikerült a dokumentum szövegezésének végső formájában megállapodni.
A szucsoui csúcs előtt a helyi médiában idézett kínai külügyminiszter, Vang Ji azt hangsúlyozta: a 16+1 együttműködésnek az a lényege, hogy valamennyi ország egyedi adottságainak kihasználására épül, s ennek példájaként épp a Magyarország és Szerbia közötti vasútvonalra vonatkozó projektet említette.
Az előzetes, beharangozó nyilatkozatok szerint az eseményen az infrastrukturális, befektetési, kereskedelmi, pénzügyi, mezőgazdasági és a civil kapcsolatok területét érintő javaslatok sora fog elhangzani, és várhatóan közös nyilatkozatok is születnek majd Szucsouban.
