18 hónap után elérkezett az idő a tények elemzéséhez – mondta Vonnák Balázs. Nehéz megbecsülni, hogy a hitelezés megindulásában mekkora szerep jutott a hitelprogramnak. Erre tesz kísérletet az a tanulmánykötet, amelyet ma mutatott be a jegybank.
A tanulmányok több szempontból vizsgálják a program jellemzőit és eredményeit. Felmérték a hitelek és hitelfelvevő vállalatok jellemzőit, összehasonlították más kkv finanszírozási programokkal, megvizsgálták a cégek életére és a makrogazdaságra gyakorolt hatását, valamint nemzetközi aspektusba helyezték a programot.
Az nhp egyik legnagyobb pozitív hatása, hogy megállította a vállalati hitelállomány visszaesését – hívta fel a figyelmet az igazgató.
A program két szakaszát összehasonlítva alapvető különbségek figyelhetők meg. Az első szakaszban nagy hangsúlyt kaptak a hitelkiváltások: a vállalatok kedvezőbb feltételekkel juthattak hitelhez, ugyanakkor a bankszektorban ez egyfajta versenyt generált. A második szakaszban már az új hitelek kerültek előtérbe, azokon belül is megnőtt a beruházási hitelek súlya. A termelőkapacitás bővítése és a munkahelyteremtés pozitív hatással volt a gazdasági növekedésre is.
Hol áll az nhp a nemzetközi mezőnyben?
A 2008-ban induló, majd elmélyülő pénzügyi válság zavarainak kezelésére több jegybank is élt hagyományosnak nem mondható eszközökkel, például drasztikus kamatcsökkentéssel vagy likviditásbővítéssel. A pénzügyi válságot követő mérlegleépítés miatt ezek az eszközök érdemben nem élénkítették a bankszektor hitelezési aktivitását, ezért indított néhány jegybank célzott hitelprogramot. Ilyen program indult az Egyesült Királyságban, Japánban, az euróövezetben és Magyarországon. A megvizsgált programok összeghasonlításából kiderül, hogy GDP-arányosan az nhp keretében folyósították a legnagyobb hitelösszeget.
Itthon is jól teljesít a program
Az nhp bevezetése átalakította a hazai kkv finanszírozási piacot, annak domináns szereplője lett. Bő egy év alatt háromszorosára nőtt a kedvező árazású hitelállományok kkv hitelezésen belüli aránya, 2014. szeptember 3-ra megközelítette a 40 százalékos szintet.
Az MFB által a vállalkozók számára működtetett fejlesztési és forgóeszköz hitelprogramok esetében az nhp-nak kiszorító hatása van. Nem érzékelhető ugyanakkor kiszorítás az Eximbank Exportélénkítési Hitelprogramja, valamint a Széchenyi Kártya Program egyes hitelei, továbbá a különböző mikrohitel programok esetében, azok eltérő piaci szegmensben való működése miatt.
A kedvezményes hitelprogramokkal összehasonlítva a legtöbb paraméter vonatkozásában az nhp kínálja a legjobb feltételeket.
Előtérben a mikrovállalkozások
Az nhp második szakaszában több feltétel is megváltozott: a hitelkiváltásokat korlátozták, a pénzügyi lízing finanszírozási formáját pedig elérhetővé tették. Így a bankok több új hitelt tudtak kihelyezni, amelyekben a beruházási hitelek kerültek túlsúlyba. A hosszabb rendelkezésre állási idő miatt a kisebb, rövidebb hitelmúlttal rendelkező ügyfelek is hitelhez juthattak, ezért számottevően emelkedett a mikrovállalkozások súlya a programban.
A második szakaszban a nagybankok aktivitása is erősödött, de még mindig számottevőek a kisebb hitelintézetek beruházási hitelkihelyezései.
Az nhp második szakaszában, az első szakaszhoz hasonlóan három húzóágazat azonosítható: mezőgazdaság, feldolgozóipar és kereskedelem. Részesedésük együttesen a második szakaszban nyújtott hitelek közel háromnegyedét teszik ki.
Az összes ágazat közül kiemelkedik a mezőgazdaság, ebben jelentős szerepe volt az EU-s hiteleknek, a második szakasz keretében az ágazatba irányuló források harmadát ez a hitelcél tette ki.
Megkérdezték a cégeket
Az MNB munkatársai összeállítottak egy kérdőívet a programban résztvevő vállalkozásoknak, az erre adott válaszokból született a kötet negyedik tanulmánya. Az októberi felmérés nem volt kötelező, de több mint 3 ezer vállalkozás válaszolt a kérdésekre, ezért reprezentatívnak ugyan nem számít, de mindenképpen erős visszajelzés a jegybank elemző munkatársainak.
A válaszok alapján elmondható, hogy az nhp nélkül a programban folyósított beruházási és forgóeszközhitelek összegének közel 40-40 százalékát, az EU-s forrást előfinanszírozó hitelek kb. 20 százalékát egyáltalán nem vették volna fel a vállalkozások, és minden hitelcél esetében további 30-33 százalékát pedig csak kisebb összegben.
A válaszadók 63 százaléka bízik abban, hogy a hitel új növekedési lehetőségeket nyit meg számára, 56 százalékuk szerint az nhp-s hitel felhasználása pozitívan hat a vállalat alkalmazotti létszámára, több mint 80 százalékuk számít árbevételének növekedésére, és 59 százalékuk tervezi további hitel felvételét.
Mit adtak a gazdaságnak?
A jegybank munkatársai arra a kérdésre is keresték a választ, hogy milyen reálgazdasági hatásai voltak a hitelprogramnak makrogazdasági szinten.
A tanulmány a hitelkínálat és a beruházási hitelkereslet oldaláról is becslést adott. A hitelkínálati megközelítés alapján 0,5-1,1 százalékos, míg a kereslet oldaláról 0,3-0,9 százalékos összesített GDP-bővülés adódhat a folyósított hiteleknek köszönhetően. Ez egybeesett az MNB előzetes várakozásával.
