Hitelminősítés – Moody’s: a következő két évben is robusztusnövekedés várható a magyar gazdaságban – FRISSÍTETT (Új: továbbielőrejelzések)

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport ugyancsak kedden Londonban bemutatott átfogó éves feltörekvő piaci előrejelzése jövőre markánsabb lassulást, 2021-re viszont a konszenzusos várakozást jelentősen meghaladó újbóli fellendülést valószínűsít a magyar gazdaságban. A Moody’s 32 oldalas elemzése szerint a magyar szuverén adósprofilt alátámasztó tényezők között van a 2014 óta folyamatosan erőteljes gazdasági növekedés, az államháztartási hiány és az államadósság-teher csökkentése melletti elkötelezettség, valamint a magyar gazdaság külső sérülékenységeinek jelentős mértékű és fenntartható mérséklődése, ami javította a gazdaság külső sokktűrő kapacitását. A Moody’s előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) növekedési üteme a továbbiakban lassul ugyan, de 2020-ban és 2021-ben is 3,2 százalék körül lesz, ami még mindig robusztusnak számít. A fő adósminőségi kihívások közé tartozik a továbbra is jelentős államadósság-ráta, amely 2018 végén a GDP-érték 70,2 százaléka volt, de a Moody’s várakozása szerint az erőteljes nominális GDP-növekedés környezetében 2021-re 64 százalék körüli szintre csökken – áll az előrejelzésben. A Moody’s szerint Magyarország „Baa3” szintű, stabil kilátású, befektetési ajánlású államadós-besorolására felminősítést valószínűsítő hatást gyakorolhat, ha a gazdasági és a költségvetési mérőszámok tovább javulnak, és ha ennek révén az államadósság-ráta jelentős mértékű csökkenéssel az azonos osztályzatú szuverén adósok mediánértékéhez kezd közelíteni. A magyar osztályzatra lefelé ható nyomást gyakorolhat ugyanakkor, ha gyengülne az államháztartási deficit csökkentése és/vagy az elsődleges többletek elérése melletti kormányzati elkötelezettség. Negatív fejlemény lenne az is, ha olyan szakpolitikai intézkedések születnek, amelyek visszafogják a gazdasági növekedést, veszélybe sodorva az államadósság-ráta további csökkenését – áll a Moody’s keddi országjelentésében. A hitelminősítő elemzése szerint a magyar gazdaság reagál a hazai fogyasztás élénkítését célzó kormányzati intézkedésekre; ennek jele, hogy a 2014-2018-as időszakban a gazdasági növekedés átlagos évi üteme 3,9 százalék volt, szemben a 2007-2013-as időszak 0,3 százalékos átlagos évi visszaesésével. A Moody’s hangsúlyozza, hogy 2016 óta erőteljesen emelkedik a beruházási ráta a magyar gazdaságban. A hitelminősítő várakozása szerint ez a mérőszám 2019 végére a hazai össztermék 30 százalékának közelébe növekszik a 2009-2016-os időszakban mért 21 százalékos éves átlagról. A Moody’s az országelemzésben kiemeli, hogy a magyar államadósságon belül a devizakötelezettségek rátája június végéig 21 százalékra csökkent a 2011-ben elért 52,6 százalékos legutóbbi csúcsszintről, a külföldi befektetők portfolióiban lévő magyar államadósság-arány pedig tavaly 39,6 százalékra mérséklődött a 2012-ben mért 66,1 százalékról. A hitelminősítő az általa alkalmazott besorolási skála alapján „Alacsony plusz” (L+) értékelést tart érvényben a magyar belpolitikai kockázatra. A jelentés szerint ez azt tükrözi, hogy a cég várakozása szerint a következő években is fennmarad a költségvetés- és gazdaságpolitikai döntéshozatal folytonossága. A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy ez az értékelés figyelembe veszi az Európai Unióval fennálló feszült viszonyt is. A Moody’s jelenlegi „Baa3” magyar államadós-besorolása a másik két globális hitelminősítő, a Fitch Ratings és az Standard & Poor’s módszertanában „BBB mínusz”-nak felel meg. A Fitch és az S&P februárban egyaránt egy fokozattal „BBB”-re javította a hosszú futamú magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi „BBB mínusz”-ról, a Moody’s így a másik két hitelminősítőnél egy fokozattal alacsonyabb besorolást tart érvényben Magyarországra. A Morgan Stanley kedden Londonban bemutatott 50 oldalas prognózisa – amelyet a cég a tágabb értelemben vett feltörekvő európai térség következő két évi növekedéséről állított össze – a magyar gazdaságban az idén 4,8 százalékos növekedést vár. A ház elemzőinek megfogalmazása szerint ezután a magyar gazdaság növekedése „visszatér a normális ütemre”. A cég ennek a várakozásnak a jegyében 2020-ra 2,8 százalékra lassuló GDP-növekedést jósol a magyar gazdaságban, mindenekelőtt a gyengülő külső környezet miatt. A Morgan Stanley szakértői elismerik, hogy ez valamelyest elmarad a konszenzusos előrejelzési átlagtól, amely jövőre a magyar GDP-érték 3 százalékos reálnövekedését valószínűsíti. A cég hangsúlyozza ugyanakkor, hogy 2021-re az általános várakozásnál jóval erőteljesebb, 3,5 százalékra visszagyorsuló GDP-növekedéssel számol Magyarországon. A konszenzusos előrejelzési átlag arra az évre 2,7 százalék. A Morgan Stanley elemzői a magyar gazdaságban 2021-re általuk várt újbóli robusztus növekedést elsősorban az euróövezetben valószínűsített ciklikus fellendüléssel és a magyar export várható élénkülésével magyarázzák. A cég ebben a környezetben azt valószínűsíti, hogy jövőre nem változik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 0,90 százalékos alapkamata, de 2021 második felében megkezdődhet a monetáris politika normalizálása, és annak az évnek a végére 1,00 százalékra emelkedhet a jegybanki kamat.