Ez nagyjából a tizedrésze a hagyományos épületek szükségletének. A házak tetejének hatvanhat százaléka  ,,kizöldül”, növényekkel lesz beültetve, az esővizet összegyűjtik, a maradék víz a városközponton átvezető csatornán folyik végig, amelyek mentén zöldterületet, játszótereket, kosárlabda pályákat  alakítanak ki, padokat állítanak fel.

Az egykori senkiföldjén épül a ,,passzívházas” telep

Gondolhatnánk a jövőbe csöppentünk. Tévedünk. A német történelmi egyetemi városban, Heidelbergben járunk, ahol a világ legnagyobb passzívházas lakótelepe épül. A főpályaudvar mögött épülő új városrész a maga 116 hektáros terültével nagyobb lesz a heidelbergi óvárosnál. Korábban teherpályaudvar működött itt. Mellette amerikai katonai laktanya. Valójában a heidelbergiek számára egyfajta ,,senkiföldje” volt ez a terület.

Az amerikaiak a kilencvenes évek végén kivonultak innen, s akkor megfogalmazódott a gondolat a terület hasznosítására. Aztán 2003-ban egy darmstadti építész iroda nyerte el a jogot, hogy elkészítse a koncepciót, s megtervezze az új városrészt, ahol az emberek a legmodernebb viszonyok között élhetnek, tanulhatnak és dolgozhatnak. A tervnek meg kellett felelnie annak a heidelbergi vezetés által megfogalmazott környezetvédelmi elvárásnak, amely szerint a Neckar parti városnak 2050-ig a jelenlegi felére kell csökkentenie az energiafelhasználását.

A város független főpolgármestere, aki korábban polgármesterként a környezetvédelemért is felelős volt, a Witschaftswoche című német gazdasági lap beszámolója szerint, egyenesen úgy nyilatkozott: különösen az egyetemi városoknak kell példát mutatniuk saját egységes fejlesztési stratégiájukkal, s nem lehet ölbe tett kézzel várni, míg az EU jóváhagy egy egységes környezeti elképzelést.

Elkészült a laboratóriumi központ

Heidelberg halad a maga útján. A 2008-ban megtett első  ,,kapavágás” óta elkészült az új laboratóriumi központ. Az itt helyet kapott épületekbe a padlótól a mennyezetig érő ablakokat építettek be, amelyek az évszakoknak és a külső hőmérsékletnek megfelelően engedik be a fényt. A mélygarázsokban mozgásérzékelők kapcsolják ki és be a világítást. A laborok levegőjének tisztán és frissen tartásáról légcserélő berendezések gondoskodnak. A tervező mérnökök megoldották, hogy a termek melegének hetvenkét százaléka hőcserélők segítségével visszanyerhető. Ezzel jelentős energiát takarítanak meg. Az épületek fűtésköltségei megközelítik a passzívházak előírásait.

Nem csak laboratóriumok, hanem cégek beköltözésére is számítanak a lakótelep építői. A formálódó városrész északi részébe már be is költözött egy száz embert foglalkoztató – ipari létesítményeket tervező – iroda. Ez a munkahely a legkorszerűbb hálózati rendszeren keresztül tartja a kapcsolatot a világ sok táján dolgozó kollégáival. Az iroda felszereltsége és berendezései a laboratórium központéhoz hasonlóak.

Az új lakótelep iránt máris óriási az érdeklődés. Az elképzelések szerint az esztendő végéig kétezren lelnek majd itt otthonukra. Már minden lakás előzetesen vevőre, gazdára is talált. Őket szolgálja majd a városrész központi helyén elkészülő bevásárló és szolgáltató övezet. Itt kapnak helyet a bevásárlóközpontok, a diszkont áruház, gyógyszertár, sütöde, kávéházak, terveznek óvodát, mozit, tizenkét teremmel. A cél az, hogy a szolgáltató központ gyalogosan is gyorsan elérhető legyen.

A beruházók állítják: a jövőt építik

Néhányan persze fanyalognak. A szomszédos Tübingen főpolgármestere szerint alvó város épül az egykori heidelbergi főpályaudvar mögött. A beruházás vezetője azonban állítja: a jövőt építik, lépésről lépésre kel életre a modern város.

Addig persze még jó sok víz lefolyik majd a Neckaron.  Az utolsó építőkőnek 2020-ban kell a helyére kerülnie. Addigra két villamos vonalnak, további óvodának és egy általános iskolának is fel kell épülnie. Nem mellékesen olyan városnak kell itt kialakulnia, amely széndioxid kibocsátása a minimálisra csökken. A heidelbergi építkezés a németországi legnagyobb ilyen projektek közé tartozik, a költségei várhatóan kétmilliárd eurót tesznek ki.