Mit szeretnének a nagyok?
A vállalatoknak, akik között találkozhatunk az Aida nevű hajózási céggel, az ENBW közüzemi vállalattal és az Otto Fuchs űrhajózási és építőipari céggel, vannak elvárásaik.
Az egyik, hogy az EU 2030-as éghajlati és energetikai vállalásain emeljenek, az energiahatékonyságban 27-ről 40 százalékra.
Átfogó változást szorgalmaznak a közlekedési szabályozásban és a finanszírozásban, hogy elérhessék az üvegházhatású gázok 95 százalékos csökkentését. Ösztönöznék a vasúti és villamos járművek terjedését a közlekedésben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A tervezettnél mélyebb átalakítást szeretnének az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében, amivel ösztönözni lehet a beruházásokat és a 95 százalékos kibocsátáscsökkentést 2050-ig.
Párizsban 150 nemzet értett egyet azzal, hogy a Föld légkörének átlagos felmelegedését legfeljebb két Celsius-fokban maximálni kell az iparosodás előtti mértékhez képest, a hosszú távú cél a másfél fok lenne. A megállapodás a fosszilis energiák végének kezdetét jelentheti.
Súlya van a szavuknak
A párizsi megállapodás fordulópontot jelez, a vállalkozások pedig egy közös nyilatkozatot fognak kiadni.
„Most szerte a világon a kormányok elhivatottak abban, hogy komoly lépéseket tegyenek a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére még a század vége előtt.”
A költségek csökkentése a megújuló és energiahatékonysági technológiák révén jóval esélyesebb, mint valaha. Korábban több társulást is létrehoztak vállalatok, ugyanezen célok mentén, például a BAUM gazdasági társaságot (550 német vállalat), a Foundation 2° alapítványt, valamint a Germanwatch nevű fejlesztési és környezetvédelmi szervezetet.
A mérföldkőnek számító párizsi egyezség az uniós politika nagyszabású átvizsgálását kívánja. Létre kell hozni egy olyan pénzügyi és szabályozási keretet, amely irányítja majd a beruházásokat az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságokban.
A német óriások szavának súlya van, nem csak azért, mert az EU domináns gazdasági hatalmának cégeiről van szó, hanem azért is, mert a klímakonferencia egyezsége olyan jel volt a piacoknak, ami már nagyon kellett ahhoz, hogy irányítani lehessen a befektetéseket.
2030-as célkitűzések
A vezető vállalatok elkötelezettek amellett, hogy úttörők legyenek a globális energetikai átmenetben. Úgy vélik, hogy a párizsi megállapodás mandátumai növelik a koalíció célkitűzéseit.
2014 októberében az EU vezetői egyetértettek abban, hogy 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, és 27 százalékkal növelik a megújuló energiaforrásokat és az energiahatékonyságot.
Az Európai Bizottság 30 százalékra akarta emelni a megújuló energiaforrások arányát és a hatékonyságot, de ezt az Európai Tanács nem támogatta. A végrehajtó átültette ezeket a célokat a törvénytervezetbe, így most a törvényhozáson a sor.
A német vállalatok az energiahatékonyságot 40 százalékra emelnék, ezzel is támogatva az Európai Parlament álláspontját. Az EP-képviselők és az Európa Tanács végül meg kell, hogy állapodjanak egy közös célban, mielőtt a törvényjavaslatból törvény lesz.
A vállalkozások az EU intézményei mellett a német kormányt is felszólították, hogy tegyen lépéseket és 2050-ig csökkentse az ország szén-dioxid-kibocsátását 80-95 százalékkal.
