Az Intrum Justitia nemzetközi pénzügyi szolgáltató 2015 harmadik negyedévében Európa 21 országában 22 000 fogyasztótól gyűjtött információt annak érdekében, hogy átfogó képet alkothasson mindennapi pénzügyeikről, fizetési moráljukról, gazdasági várakozásaikról. A felmérés feltérképezte az egyes generációk közötti különbségeket, így a gazdaság egyik húzórétegének számító, fiatal Y generáció pénzhez és megtakarításokhoz való hozzáállását, lehetőségeit is.
Ha csúszik, akkor több számlával is
A felmérés azt mutatja, hogy a teljes magyar lakosság 63%-ával fordult elő az elmúlt 12 hónapban, hogy egy vagy több számláját nem tudta időben kifizetni, ami közel azonos az Y generáció (64%) számlafizetési moráljával.
Az is kiderült, hogy amennyiben valaki csúszik a számlafizetéssel, akkor többnyire nem csak egy számlával marad el, hanem jellemzően 3-4 számlával is. Jó hír azonban, hogy a megkérdezettek csupán 2%-a nem tudta, hogy megcsúszott a fizetéssel, vagyis az Y generáció figyelemmel kíséri a számlafizetési határidőket.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A gyermekes és gyermektelen fiatalok fizetési szokásai között lényeges különbség rajzolódik ki. Míg a gyermektelenek 59%-a nem rendezte számláit időben az elmúlt 12 hónapban, addig a gyerekesek esetében ez az arány 71%. Mind a gyerekesek, mind pedig a gyermektelenek esetén igaz, hogy amennyiben késtek a fizetéssel, ezt több mint egy számla esetében tették.
Sajnos a több számlával késés a gyermekesek esetén szintén jóval nagyobb mértékű, mivel az ő esetükben a válaszadók több mint fele kettő vagy annál több számlát nem fizetett ki időben, míg a gyermektelenek esetén ez a szám „csupán” 39%.
Tudatos megtakarító ez a generáció
Az Y generáció fizetési szokásai iskolai végzettség alapján is élesen elkülönülnek. Míg a felsőfokú végzettségűek 46%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem fordult elő vele késve fizetés, addig a felsőfokúnál alacsonyabb végzettségűek csupán 26%-a nyilatkozott hasonlóan. A megtakarítások tekintetében is nagy különbség mutatkozik, a felsőfokú végzettségű fiatalok 59%-a tesz félre havonta, míg az ennél alacsonyabb végzettségűeknek „csupán” 41%-a tud megtakarítani.
„Megtakarítás tekintetében az Y generáció tudatosabban viselkedik, mint a teljes magyar felnőtt lakosság, mivel a megkérdezettek fele tesz félre havonta valamekkora összeget, míg a teljes magyar lakosság esetén ez az arány 42%.” – emelte ki Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója.
A megtakarítás célja is eltérő a 20 és 35 év közötti fiatalok körében, ők ugyanis utazásra, lakásvásárlásra, illetve fogyasztási cikkekre nagyobb mértékben tesznek félre, mint a magyar átlag, azonban a nyugdíjra kevésbé gondolnak még. Nem meglepő az sem, hogy az Y generáció előnyben részesíti az online vásárlást, a 20 és 35 év közötti korosztály 41%-a rendszeresen vásárol az interneten keresztül, míg a magyar átlag 33%-a viselkedik hasonlóan.
Pesszimisták a fiatalok
Az Y generáció és a magyar lakosság véleménye igen hasonló abban a kérdésben, hogy a magyar gazdaság javult-e az elmúlt időben. Az Y generációnak csupán 7%-a gondolja úgy, hogy javult a gazdasági helyzet, a teljes lakosságnak pedig a 8%-a vélekedik így. A fiatal felnőttek 28%-a nem nyilvánított véleményt, míg 65% szerint a gazdasági helyzet romlott hazánkban. A gyermekesek 11%-a szerint javul a gazdasági helyzet, míg a gyermektelenek csupán 6%-a gondolja így.
A felsőfokú végzettségűek 10%-a nyilatkozott hasonlóan, míg az ennél alacsonyabban képzettek csupán 5%-a tapasztalt javulást e téren. Saját pénzügyeik tekintetében a 20 és 35 év közöttieknek 19%-a gondolja úgy, hogy javult a helyzet, 43%-ának nincs véleménye a témáról, 37%-uk pedig nem tapasztalt javulást saját anyagi körülményeiben.
Irány külföld?
A pénzügyi helyzettel való elégedetlenséget mutatja, hogy igen magas azok aránya, akik a külföldre költözést fontolgatják. A megkérdezett fiatalok 44%-ának már megfordult a fejében, hogy más országban próbáljon szerencsét. A teljes magyar lakosságban ez az arány 35%, ami szintén igen magas szám.
Meglepő azonban, hogy a gyermekes és gyermektelen fiatalok szinte ugyanolyan arányban hagynák el az országot (41% és 45%). A végzettség alapján már nagyobb a különbség, a felsőfokú végzettségűek 30%-a, míg az ennél alacsonyabban képzettek 48%-ának jutott már eszébe, hogy külföldre költözzön.
„A felmérésből jól látható, hogy a fiatal Y generáció pénzügyi tudatossága fejlődést mutat, elgondolkodtató azonban, hogy a nyugdíj előtakarékosság nem szerepel prioritásaik között. Úgy vélem, nagyon fontos lenne, hogy már fiatal korban tudatosan tervezzék pénzügyeiket.”
„Elmondhatjuk továbbá, hogy a fiatal felnőttek többsége meglehetősen pesszimista mind az ország, mind a saját agyagi körülményei tekintetében és emiatt majdnem minden második fiatal fontolgatja a külföldre költözés lehetőségét. Bízunk abban, hogy ez a folyamat visszafordítható” – hangsúlyozta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója.
