Merkel nem bízik a görögökben
Angela Merkel német kancellár rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet. Azt mondta, hogy nem bármi áron akarnak megállapodásra jutni. Mint hozzátette, tudja, hogy az idegek pattanásig feszültek, de akkor is gondoskodni kell arról, hogy a megállapodás több előnnyel, mint hátránnyal járjon.
A kancellár a bizalom túl alacsony szintjében látja a legfőbb gondot. A fizetésképtelenség határára sodródott Görögország újabb pénzügyi mentőövhöz szeretne jutni, de az ennek fejében ígért reformokat az euróövezet több országa kevesli, illetve széles körben kételkednek abban, hogy a görögök be fogják váltani ígéreteiket.
Nem lesz EU-csúcs
A korábbi tervek arról szóltak, hogy a délutáni euróövezeti csúcs után este összeül a 28 EU-tagország állam-, illetve kormányfője is. Ezt a rendkívüli uniócsúcsot azonban vasárnap reggel lefújták. Voltak olyan szakértői értelmezések, miszerint ez voltaképpen jó jel a görög euróövezeti tagság szempontjából, mert 28-as körben igazából akkor lett volna szükséges tanácskozást tartani, ha kifejezetten napirendre kerül a „grexit”, Görögország tartós vagy átmeneti távozása az euróövezetből.
Maratoni tárgyalás várható
Az euróövezeti vezetők – Donald Tusk, az Európai Tanács és egyben az euróövezeti csúcstestület elnöke szerint – így most addig fognak tanácskozni, amíg csak valamilyen közös álláspontra nem jutnak Görögországgal kapcsolatban. Diplomaták szerint Görögország európai hitelezői arra akarják rábírni az athéni vezetést, hogy a görög parlament már hétfőn tegyen olyan döntő lépéseket, amelyek megalapozzák a görög szerkezeti reformprogram melletti „elszántság” hitelét.
Abban az esetben, ha ezt nem sikerülne elérni, és nem születne megegyezés arról, hogy a görögök kaphatnak pénzt az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elnevezésű alapból, a brüsszeli tanácskozásra érkező Mark Rutte holland kormányfő szerint elkerülhetetlenné válik a „grexit”.
A pénzügyminiszterek előrelépést értek el
Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport tanácskozása véget ért, haladást sikerült elérni, de néhány jelentős ügyben az állam- illetve kormányfőknek kell döntést hozniuk – közölte a tanácskozás végeztével Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a tanácskozás elnöke.
Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter tudatta, hogy a pénzügyminiszterek megállapodtak egy szövegtervezetről, de abban még vannak zárójeles, nyitott kérdések; a tervezet most az állam- illetve kormányfők elé kerül. Továbbra is minden lehetséges – mondta el Gramegna arra válaszolva, hogy lekerült-e végleg a napirendről Görögország kilépése az euróövezetből.
Johan Van Overtveldt belga pénzügyminiszter szerint abban egyetértés volt, hogy a görögök által beterjesztett javaslat nem elégséges a strukturális reformok beindításához, és további intézkedésekre van szükség, amelyekről hosszú és intenzív vita folyt.
„Azt mondanám, a megállapodás 90 százalékban kész van. A többiről viszont az állam- illetve kormányfőknek kell dönteniük” – mondta Overtveldt.
Csütörtök volt a határidő
Görögországnak csütörtökig kellett leadnia reformterveit, amit időben meg is tett. Az Athén által összeállított javaslatcsomag sokban hasonlított arra, amelyet június végén Görögország hitelezői állítottak össze, s amelyre a július 5-i népszavazáson a görög választók döntő többsége nemet mondott.
A csomag szerint Athén a korábban elvárthoz hasonló költségvetési pályát, elsődleges többletet látszik hajlandónak vállalni, tartalmazza az áfa- és nyugdíjrendszer, az adóbeszedés átalakítását, végső soron effektív adóemelkedéssel és nyugdíjcsökkenéssel járó intézkedéseket is. Emellett egy sor támogatást, juttatást, költségvetési transzfert eltörölnének, s új adókat is bevezetnének, illetve már korábban bevezetett adóterhek körét is bővítenék.
Ezek a javaslat részletei
A javaslat Görögország jelentős védelmi kiadásának csökkentését is előirányozza, igaz, jelentősen kisebb mértékben, mint a hitelezők korábban elvárták volna; idén 100, jövőre 200 millió euróval. A hitelezők éves szinten 400 milliós vágást javasoltak.
A javaslatokban továbbra is szerepel a társasági adó 26-ról 28 százalékra emelése, a tévéreklám-adó, frekvenciák elárverezése és privatizáció egyaránt.
