A mai felgyorsult világunkban az emberek arra törekszenek, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban intézhessék az ügyes-bajos dolgaikat. Nincs ez másként a pénzügyekkel, azon belül a bankolással sem, nem véletlen, hogy a bankoknál alapfelszereltség a netbanki elérhetőség.
Valószínűleg kevesen vennék arra a fáradságot, hogy ne csak a saját bankuk háza táján nézzenek körbe, hanem a riválisoknál is. Ezért készített a Bankmonitor.hu egy komplett felmérést a netbanki felületekről, amelyben 11 bank vett részt. A kapott válaszok alapján komplex képet kaphat bárki arra vonatkozóan, hogy a rendszeresen használt netbank mire is megy a többiekhez viszonyítva.
A biztonság az első
Tagadhatatlanul az egyik legfontosabb elvárás egy netbankkal szemben is a biztonság, vagyis a saját netes banki felületemre illetéktelenek ne tudjanak belépni. A gyakorlatban alkalmazott megoldások közül egymás mellett több is megfér, a 11 válaszadóból 8 jelölte meg, hogy vagy előre rögzített jelszót vagy SMS jelszót kér.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az Ersténél és a MagNetnél mind a két verzió élhet egymás mellett, a CIB Bank volt az egyetlen, amely ezek helyett inkább a token (fizikai vagy applikáció alapú jelszó generálás) mellett tette le a voksát. A biztonságra érzékeny ügyfelekre gondolva több banknál is elérhető természetesen a tokenes belépés is, a K&H-nak, az OTP-nek és az UniCreditnek is van ilyen megoldása.
Figyeljünk a megbízásokra!
Az elvárásoknak megfelelően a forintos megbízások beadása, módosítása és törlése a legtöbb banknál elérhető, de érdemes figyelni, mert több helyen is előfordul, hogy ha áldásunkat adtuk egy tranzakcióra, akkor azt későbbiekben már nem lehetett módosítani vagy törölni.
Ha már bejutottunk a netes felületre és valamilyen megbízást adtunk, akkor annak végrehajtása nem megy csak úgy automatikusan, itt is szükség van további hitelesítésre. A CIB Bank nem tágított, itt is racionálisan a tokent részesíti előnyben.
Vannak bankok, akik a token mellett az SMS jelszót is favorizálják, itt találjuk a MagNetet, a K&H-t, az OTP-t és az UniCreditet. De találtunk arra is példát, amikor az SMS jelszó van kitüntetett szerepben, míg a többi nem (Budapest, Erste, Gránit, MKB). A Raiffeisen a tokentől elzárkózott, míg a Sberbank az előre rögzített jelszó mellett azért a tokent is beillesztette az eszköztárába.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A netbankban előfordul, hogy több megbízást is beadunk, ekkor jön a millió dolláros kérdés, hogy ezeket mind egyenként kell aláírnom, vagy megtehetem, hogy a megbízásokat egy aláírással elintézzem. Az Erste, az OTP és a Sberbank az egyedi hitelesítést tartotta meg, míg a többi esetben az azonos típusú megbízásokhoz egy aláírás is elegendő. Sőt, a CIB-nél, a Gránitnál, K&H-nál, a Raiffeisennnél és az Unicreditnél korlátozások nélkül is működik az egyszerre történő aláírás.
Nincs több titok vagy mégis?
A netbank másik elengedhetetlen tulajdonsága, hogy lehetőség szerint minél több információt tudhassak meg a számlámról. A 21. században már alapvető, hogy a havi számlakivonatot és a részletes számlatörténetet is láthassam. Abban viszont már nagy eltérések vannak, hogy visszamenőlegesen mennyi ideig engedik ezt megtenni. A számlatörténetnél a legrövidebb időtávot az OTP határozza meg 3 hónappal, míg a többségnél tetszőleges időszakot választhatunk ki.
A számlakivonatot általában 1-2 évre is visszakereshetjük, viszont a netes kivonat csak a Budapestnél, a Gránitnál, az MKB-nál és az UniCreditnél minősül hitelesnek. Az igazán fanatikusok ki is exportálhatják a visszamenőleges adatokat és saját statisztikákat készíthetnek arról, hogy pontosan milyen bankköltségeik voltak.
Sok esetben a költségek csökkenthetők, ha nem is bankváltással, de legalább azáltal, hogy az olcsóbb megoldások felé mozdulunk el.
Miért menjek a bankba?
Szintén elvárható egy modern netbanktól, hogy a bankkártyákat is rugalmasan tudjam kezelni és ha lehetőség van rá, akkor minél kevesebbszer kelljen a fiókba bemennem ügyintézés céljából. Érdekes módon például egy friss kártya aktiválását a neten keresztül a 11-ből 6 bank engedi, persze nem egy életbevágó funkcióról van szó.
Ennél talán nagyobb érvágás a Gránit, a Raiffeisen és az UniCredit bank ügyfeleinek, hogy a bankkártya limitjeit nem lehet a netbankon keresztül megváltoztatni és csak a Gránitnál fordul elő, hogy a mobilbankon ezt a funkciót már elérhetővé tették. A többi esetben marad, hogy felhívjuk a bankunkat vagy személyesen a fiókban tesszük meg a szükséges lépéseket.
A bankkártya letiltását is jellemzően megtartják a bankok saját hatáskörben, a Budapestnél, a MagNetnél, az MKB-nál és az OTP-nél viszont a netbankon keresztül is beavatkozhatunk, ha baj van.
Befektetés is megy
A mindennapokban a fizetési műveletek azok, melyek gyakorta előfordulnak, ezért is elvárás a részünkről, hogy minél jobban nyomon tudjuk követni a pénzünk útját. Alkalmanként azonban olyan meghatározó banki szolgáltatásokat is igénybe veszünk, mint például a befektetés vagy a hitelfelvétel, ráadásul ezek volumene sokkal nagyobb, mint amit a fizetéseknél megszoktunk. Ezen a téren a bankok által követett gyakorlatot hűen türközi a netbanki funkciók elérhetősége vagy korlátozása.
A lekötött betéteket az emberek többsége ismeri, és mivel egy viszonylag egyszerű megtakarítási termékről van szó, minden további nélkül leköthetjük megtakarításinkat a neten keresztül. Kivételt ez alól a Sberbank jelent, de a többi esetben semmi sem áll az utunkba, ha a szabad forintjainknak betéti lehetőséget keresünk.
Az alacsony kamatkörnyezetben sokak fantáziáját már a betéti kamatok nem mozgatják meg, ezért egyre többen mozdulnak el az állampapírok és a befektetési alapok irányába. Ezt megkönnyítheti, ha a netbankon keresztül hozzáférést kapunk, és akár a neten megvehetjük a szívünkhöz közel álló befektetést.
Ezen a téren a legnagyobb szabadságot az OTP és a K&H adja meg, náluk az állampapírokon kívül, befektetési alapokat és részvényeket is vehetünk a netes felületen. A 11-ből csak 6 esetben vásárolhatunk állampapírt a netbankon belül, 7 banknál saját befektetési alap vételére is van felhatalmazás. Ellenben a saját csoporton belüli befektetési jegyekre rendszeres megbízást csak az Ersténél, a K&H-nál és az OTP-nél adhatunk be.
Szűkös hitelügyintézés
Vélhetően sokakat most nem is a befektetés, hanem a lakásvásárlás kapcsán a hitelfelvétel érdekel. Itt sokkal nagyobb kontrollt tartanak maguknál a bankok, hiszen már a folyószámla-hitelkeret vagy a hitelkártya igénylést sem tehetjük meg a netbankon keresztül.
Utóbbinál a CIB, a K&H és az MKB azért hagyott nyitva kaput, de a folyamatot az elejétől a végéig nem intézhetjük a netbankon keresztül. Még szűkösebb a tér, ha személyi kölcsönről vagy lakáshitelről van szó. A folyamat elindítását is csak egy-két bank engedélyezi a neten. Ráadásul a válaszok alapján az elejétől a végéig csak a K&H személyi kölcsön igénylés folyamata vihető véghez, és ehhez is előbírálat szükséges.
A hab a tortán
Persze számtalan funkció van a netbanki felületeken, ami a mi igényeinket próbálja kielégíteni, azonban vannak olyan plusz szolgáltatások, melyeket érdemesnek tartottunk külön kiemelni. Többek között ide tartoznak az olyan kényelmi funkciók, mint például a sárga csekk befizetése. A Sberbank az, amelynél nincs meg a lehetőség, a CIB-nél arról van szó, hogy létezik a megoldás, de nincs sárga csekkre formázva a felület.
Az extra funkcióknál lehetőségünk van a Díjnetes számláink kezelésére is, ami a felmérés szerint a CIB-nél, az Ersténél és az OTP-nél aktív. Nem mindenki számára lételem, de fontos lehet, ha az autópálya-matricáért sem kell elhagynunk a fotelünket, márpedig az MKB és az OTP felülete erre is képes.
A betétek felől a befektetések irányába elmozduló ügyfelek számára egyre nagyobb jelentőséggel bír a pénzügyi iránymutatás, esetlegesen a vagyontervezés, ami egyelőre csak néhány banknál érhető el (K&H, MKB, OTP).
