Kiszivárgott a tervezet

A kínai kezdeményezésre pekingi székhellyel létrehozandó bank közleménye szerint a Szingapúrban tartott tanácskozáson véglegesítették az alapító okiratot, amelyet június végén nyitnának meg aláírásra. Az AIIB berkein belül arra számítanak, hogy az év végére működőképes lesz a bank.

A tulajdonosi szerkezetről nem közöltek adatokat, de a szingapúri tanácskozásról kiszivárgott hírek szerint Kína 25-30 százalékos, India pedig 10-15 százalékos részesedéssel bírhat majd a 100 milliárd dolláros alaptőkéjű bankban. Összességében az ázsiai országok 72-75 százalékos tulajdoni hányadhoz juthatnak, a maradék pedig az európai és más országok között oszlik meg.

Elindul időben?

Egy névtelenül nyilatkozó delegált elmondta, hogy a javaslatokat minden küldöttség saját kormánya elé terjeszti végleges döntésre. Többen azonban kételkednek abban, hogy a bank meg tudja kezdeni a működést a tervezett időpontban, mivel azt megelőzően minden alapító tagállamnak meg kell szereznie a kormányzati, illetve parlamenti jóváhagyást.

„Kína azt reméli, hogy a tagok az év végéig megszerzik ezeket az engedélyeket, és a bank a jövő év elején megkezdi a működést. Csodálkoznék azonban, ha ez megtörténne, tekintettel az egyes országok belpolitikai helyzetére” – mondta a tanácskozás egyik résztvevője.

Magyarország is benne lenne

Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banknak 57 alapító tagállama van, köztük olyan különböző országokkal mint például Nagy-Britannia, Izrael, Irán vagy Laosz. Magyarország közölte, hogy nem alapító tagként csatlakozik az AIIB-hoz. Japán és az Egyesült Államok távolmaradt az új nemzetközi pénzügyi szervezettől, amelyet a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank riválisának tekint.

Japán már lépett

Tokió és Washington aggályokat fogalmazott meg az új bank tevékenységének átláthatóságát és irányítását illetően, valamint attól is tart, hogy az AIIB nem fordít majd kellő figyelmet a környezeti hatások felmérésére és a fenntarthatóság biztosítására.

Abe Sindzó japán kormányfő csütörtökön jelentette be, hogy Japán az Ázsiai Fejlesztési Bankkal együttműködve 110 milliárd dollárt fog felajánlani ázsiai infrastruktúra-fejlesztési programok finanszírozására a következő öt évben. Elemzők szerint a japán bejelentés egyértelműen kihívás Kína és az AIIB felé: Tokió így akarja védeni, illetve megerősíteni gazdasági és politikai pozícióit a Kínától gazdaságilag egyre jobban függő, ám Kína egyes külpolitikai lépéseivel szemben egyre inkább gyanakvó kelet-ázsiai térségben.

Milliárdokkal pörgetnék a gazdaságot

Az Ázsiai Fejlesztési Bank egy 2010-es jelentése szerint 8 ezer milliárd dollár befektetésre lenne szükség a dinamikusan fejlődő Kelet-Ázsia infrastruktúrájában 2020-ig, hogy fenntartsák a gazdasági fejlődést. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mág áprilisban azt mondta: Magyarország az év második felében válhat az Ázsiai Infrastrukturális Fejlesztési Bank (AIIB) tagjává. Hozzátette, Magyarország nem alapítóként kíván részt venni a szervezet létrehozásában, hanem csupán tagnak jelentkezett oda.