Fontos döntések születtek a közelmúltban
A Kúria elnöke néhány közelmúltban született fontosabb döntést ismertetve elmondta: egy büntetőügyben kimondták, hogy csak az utólag és önként, kérés nélkül adott juttatás tartozik a büntetőjogilag nem szankcionált hálapénz kategóriájába. Kérésnek pedig nem csupán az egyértelműen kimondott igény számít, de a burkolt célozgatás, vagy éppen olyan magatartás is, amely például a helyben uralkodó szokásokra utalva tart igényt juttatásra.
Darák Péter kiemelte, hogy az egyik magyar járásbíróság indítványára az Európai Unió Bírósága által előzetes döntéshozatali eljárásban kimondott azon elvet, mely szerint a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos árfolyamműveletek nem befektetési szolgáltatások, ezért a befektetési ügyletekre előírt tájékoztatási kötelezettség ebben a vonatkozásban nem terheli a bankokat.
A bizonyítottság kérdése kerül a középpontba
Az elnök elmondta, hogy jövőre a joggyakorlat-elemző csoportok várhatóan mindhárom – a büntető, a polgári és a közigazgatási-munkaügyi – ügyszakban egyaránt vizsgálják majd azt, hogy a bizonyítás milyen foka szükséges az ítéleti bizonyossághoz, ugyanis a közvéleményben egyes döntések bizonyítottságával kapcsolatban bizonytalanság, értetlenség jelentkezett.
A magyar ítélkezési gyakorlatban előfordul alul- és a túlbizonyítottság is. Az igazságszolgáltatás rendszere éppen a túlbizonyítás felé tolja az alsóbb fokú bírákat, ugyanis döntéseik felsőbb bíróságokon történő megsemmisítése ellen úgy próbálják magukat bebiztosítani, hogy minél kiterjedtebb, gyakran már szükségtelen bizonyítást folytatnak, aminek az egyik legnagyobb hátránya, hogy lelassul az ítélkezés – magyarázta a főbíró.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Támogatják a fiatal bírákat
A bírák néhány évvel ezelőtti tömeges nyugdíjazása nyomán kinevezett fiatal bírák teljesítményével, a hatályon kívül helyezések egyes ügyszakokban esetlegesen ezzel összefüggő növekedésével kapcsolatban kérdésre válaszolva az elnök elmondta: igyekeznek minden támogatást megadni a fiatal kollégáknak, akik rendszeresen több hónapot töltenek felsőbb bíróságokon, hogy szakmai tapasztalatokat gyűjthessenek. Ugyanakkor Darák Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a bizonytalan tartalmú jogszabályok is eredményezhetik a hatályon kívül helyezések számának emelkedését. Ilyen például az Európai Unió Bíróságának egyes áfaügyekkel kapcsolatos klauzulája.
Növelnék a vádalku szerepét
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese elmondta, hogy zajlik a büntetőeljárási törvény kodifikációja, melynek egyik fontos célja a funkciómegosztás, a vád, a védelem és az ítélkezés feladatainak következetes elválasztása, továbbá a jelenleg létező, de nem igazán működő „lemondás a tárgyalásról” jogintézmény újraszabályozása és életre keltése.
Ennek a köznyelvbe vádalkuként is emlegetett megoldásnak a lényege, hogy bizonyos ügycsoportokban a vád következményeiről az ügyészség és a vádlott, illetve védője megegyezhet, így nincs szükség tárgyalásra, a bírósági erőforrásokat a nagyobb súlyú, bonyolultabb, nehezebben megítélhető ügyekre összpontosíthatják.
A közélet meghatározó kérdéseivel foglalkoztak
Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumának vezetője két népszavazási kezdeményezést emelt ki, melyek komoly tanulságokkal jártak.
A férfiak – nőkhöz hasonló – 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásával kapcsolatos népszavazási kérdés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az ügyben súlyos problémákat vet fel, vajon kik egy ügy érintettjei, kikről szól az adott jogvita. A Kúriának egy szűkebb megközelítésével szemben az Alkotmánybíróság (Ab) szerint ennek az ügynek például szinte bárki lehet érintettje, ennek megfelelően az Ab befogadott és kedvezően bírált el egy olyan alkotmányjogi panaszt, amely az eljárásban nem szereplőtől származott. A szakember szerint ebben az esetben felvethető, hogy a néhány éve megszüntetett – bárki által érdekeltségtől függetlenül az Ab-hez benyújtható – actio popularishoz hasonlóan működött az egyébként más természetű alkotmányjogi panasz.
A vasárnapi nyitva tartás ügyében, ahol már több alkalommal is az egymással versengő beadványok közti időbeli elsőbbség eldöntése vált kiemelkedő fontosságúvá, Kalas Tibor arra hívta fel a figyelmet: a polgári jogi szabályozásban a legkisebb időegység a nap, sem az órák, sem a percek, sem az ebben az ügyekben rendhagyó módon jelentőséggel bíró másodpercek nem megragadhatóak. Így a jogszabályok alapján eljáró bíróságok nehezen tudják kezelni a problémát. Feltehetően jogalkotói lépésre van szükség, a Kúria már összefoglalta álláspontját a kérdésben.
Érzékeny témák a polgári kollégiumban
Wellmann György, a polgári kollégium vezetője az ügyszak jelentősebb döntései közül kiemelte a Huszár telepi iskola ügyét, ahol a Kúria kimondta: nem állapítható meg szegregáció a túlnyomóan cigányok által látogatott oktatási intézményben, ha az iskolaválasztás önkéntes és az oktatás színvonala miatt hátrány nem éri az oda járókat.
Egy másik polgári ügyben a Kúria kimondta, hogy amennyiben az egészségügyi szolgáltató miatt nem tudták a szülők, hogy születendő gyermeküknek genetikai rendellenességei vannak, akkor sérül az önrendelkezéshez, illetve a családtervezéshez fűződő joguk, a vagyoni kár pedig a beteg gyermek felnevelésének teljes költsége. Egy jelenleg is folyamatban lévő jogegységi eljárásban pedig azt vizsgálják, vajon a jogi személy által elkövetett személyiségi jogi jogsértéséért csak a jogi személy, avagy a természetes személy is kötelezhető-e helytállásra. Ilyen például az az eset, amikor egy párt szóvivője sért személyiségi jogokat – ismertette Wellmann György.
Kérdésre Darák Péter elmondta, hogy a legtöbb esetben nem okolható az első fokon eljáró bíró azért, mert döntését későbbi ügyszakaszban megváltoztatják vagy hatályon kívül helyezik, hiszen újabb körülmények vagy tények derülhetnek is az eljárás során.
