A mellékhatások tekintetében
Úgy fogalmaznak, az alapkamat további csökkentésével egyre inkább olyan környezet felé haladna az MNB, ahol a közgazdaságtan és a monetáris politika alapvető törvényszerűségei másképpen viselkedhetnek, azaz nem szándékolt mellékhatások jelenhetnek meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
„A jelenlegi alapkamatszint mellett ismerjük a világot, ráadásul az alapkamat stabilitása önmagában fontos érték, hiszen a tartósan változatlan kamatszint nagyobb kiszámíthatóságot és jobb tervezhetőséget jelent a piaci szereplők számára, ezáltal megkönnyíti a hosszú távú gazdasági döntések meghozatalát” – írták.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Megjegyezték, hogy ezeket szem előtt tartva a monetáris tanács nem a rövid távon elérhető legalacsonyabb alapkamat elérésére törekszik, hanem azon kellően alacsony alapkamatszintet célozza meg, amelynek tartós, akár évekig történő fenntartása elősegíti az inflációs cél középtávú elérését.
Eddig maradhat a lazaság
Eszerint legalább 2017 végéig, de akár 2018-19-ig is fennmaradhat az MNB laza monetáris politikai feltételrendszere. A legfrissebb felmérések szerint piaci elemzők a jelenlegi alapkamat tartós fenntartására, és az előrejelzési horizonton laza monetáris kondíciókra számítanak – jegyezték meg. A három hónapos betét mennyiségi korlátozása a jegybanki eszköztár szerves részévé vált, az MNB így a jegybanki célok megvalósulását a jövőben is nemkonvencionális intézkedésekkel támogathatja, az alapkamat változatlan szinten tartása mellett – tették hozzá.
Az idő őket igazolja?
Egyértelműen beigazolódott, helyes döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank a monetáris eszköztárának átalakításával, a jegybank célzott, nemkonvencionális intézkedéseivel július óta érdemi hozamcsökkenést tudott elérni – erről írt az MNB honlapján keddtől elérhető háttértanulmányban Nagy Márton, az MNB alelnöke és Virág Barnabás ügyvezető igazgató.
Az MNB a nyáron jelentette be, hogy a monetáris kondíciók célzott lazítása érdekében korlátozni fogja a három hónapos betétek elhelyezésének lehetőségét a kereskedelmi bankok számára. A szeptemberben meghatározott 900 milliárd forintos limit bevezetésének eredményeként az év végéig 200-400 milliárd forintnyi likviditás szorul ki a három hónapos betéti eszközből.
Csökkentek a hitelkamatok
Emellett a Monetáris Tanács októberi és novemberi ülésén a hiteloldali eszközök kamatait is csökkentette. A bankrendszer alkalmazkodással reagált az intézkedésekre, érdemben lazábbá váltak a monetáris kondíciók.
A főbb pénzügyi piacokon 45-55 bázisponttal csökkentek a hozamok: a nyári bejelentés óta a bankközi – három hónapos bankközi BUBOR – hozamok 45 bázisponttal 0,57 százalékra, míg a három hónapos diszkont kincstárjegy (DKJ) 47 bázisponttal közel 0,3 százalékra, a swap-hozamok pedig 57 bázisponttal 0,55 százalékra mérséklődtek.
A BUBOR csökkenése éves szinten nagyjából 27 milliárd forint kamatmegtakarítást eredményezett a hazai lakossági és vállalati hitelfelvevőknek. A bankközi kamatok csökkenése mindezek mellett nemcsak az alternatív befektetési lehetőségeket értékeli fel, hanem a hitelkereslet növekedését eredményezheti, felerősítve ezáltal a jegybanki hitelösztönző eszközök hatását. A három hónapos betét korlátozásának mértékéről negyedévente határoz a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, legközelebb decemberben dönt a 2017. első negyedévi mennyiségi korlátról.
