Véletlen-e, hogy Soros György egy ezernyi pénzügyi és gazdasági gonddal küzdő dél-amerikai ország meglehetősen viharos ,,előéletű” cégében szerez komoly pozíciót? Merthogy a Soros Fund Management LLC az ominózus vállalat 8,47 millió részvényét vásárolta fel az amerikai tőzsdén forgó ADR-ek formájában. A kérdés nyilván költői, a válasz is egyértelmű. Soros ott akar lenni egy olyan vállalatban, amely egykor biztosan többet fog érni, mint jelenleg.
A kulcsszó minden bizonnyal: Vaca Muerta
Ehhez jó lehetőséget nyújtanak az ADR-ek (American Depository Receipt), valójában külföldi vállalatok papírjai, amelyek egyszerűen megvásárolhatók az amerikai börzéken. Az idei második negyedév végén a tőzsdeguru befektetése 400-500 millió dollárt ért, ezzel az alapja a negyedik legnagyobb ADR tulajdonos volt az YPF SA-ban.
Miért lehet fontos Soros számára a jelenlét? Valójában erre sem bonyolult a válasz. A kulcsszó: Vaca Muerta. Itt van a világ egyik legnagyobb palagáz- és olajpala-készlete, amelynek az YPS a résztulajdonosa. Arról nem is beszélve, hogy az YPS a közlemúltban újabb argentin lelőhelyet fedezett fel.
A feltörekvő országok piacai iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a befektetők körében. Amint a Tőzsdefórum is nem rég beszámolt róla, a politikai bizonytalanság ugyan gyakran jelentős kockázati tényező a feltörekvő piacokon, az elérhető előnyök azonban mégis túlsúlyban vannak a kockázatokhoz képest.
Régi tőzsdék működnek Dél-Amerikában
A dél-amerikai tőzsdék egyáltalán nem mai alakulatok. A legjelentősebbeket még a tizenkilencedik század közepén, második felében alapították. A barzil Bolsa de Valores de São Paulo-t a világ első tizenöt legnagyobb börzéje között tartják számon. Háromszázhatvanöt cég részvényével lehet kereskedni. Ennél is régebbi azonban az ország második, Rio-ban működő tőzsdéje, a Bolsa de Valores do Rio de Janeiro.
A dél-amerikai tőzsdék iránti érdeklődést jelzi például, hogy a 2010-es évek elején indult el Chile, Kolumbia és Peru közös értéktőzsdéje, az Integrál Latin-amerikai Piac (Mila). Akkoriban úgy értékelték, hogy az új tőzsdei felületen ötszázhatvan vállalat szerepel majd, ezzel a cégek számát tekintve Dél-Amerika legjelentősebb, míg piaci tőkésítettségét tekintve a második legnagyobb részvénypiaca jöhet létre.
Magyar befektetők is elérheti a Latin-Amerikát
A különböző befektetési alapokon keresztül a magyar befektetők is viszonylag egyszerűen elérhetik a dél-amerikai részvénypiacokat. A Quantis ZRt. Dél-Amerika USD Részvény Alapok Alapja például úgy írja le magát, hogy célja a befektetett tőke hosszú távú gyarapítása a kockázatmegosztás figyelembe vételével. Az alap saját tőkéjét legalább 80 százalékban olyan kollektív befektetési formákba fekteti, amelyek saját tőkéjüket dél-amerikai székhellyel rendelkező társaságok értékpapírjaiba, vagy olyan társaságok által kibocsátott értékpapírokba fektetik be, amelyek gazdasági tevékenységüket döntően Dél-Amerikában gyakorolják.
Generali Eldorado latin-amerikai részvény eszközalap azokat a befektetőket célozza meg, akik olyan fejlődő piaci cégek részvényeibe kívánnak invesztálni, amelyek a dél- és közép-amerikai térség fejlődéséből profitálnának. Az alap elindítói azzal érvelnek, hogy a térség világgazdasági súlyát és szerepét meghatározza a gazdagsága a többi között a nyersanyagokban, fontosak mezőgazdasági termékei és mindehhez olcsó a munkaerő.
Latin-Amerika országai Brazília vezérletével a világ leggyorsabban fejlődő régiói közé tartoztak az elmúlt években, a várható gazdasági növekedésük lényegesen meghaladhatja a fejlett országok dinamikáját az előttünk álló időszakban. A politikai bizonytalanság ugyan jelen van a kontinens életében, a magasabb kockázatvállalás azonban hosszú távon nagyobb hozamot jelenthet.
