Miért énekeljük a „Kiskarácsony, nagykarácsony”-t ? Az átlagos magyar ember tisztában van-e a magyar, illetve az európai pogány és keresztény hagyományokkal. Félek attól, hogy aki rózsaszínű műanyag karácsonyfával lepi meg a szeretteit, nem sokat tud magáról az ünnepről.
Ahogy a dal is kérdezi, „kisült-e már a kalácsod?” A kalács sütése két külön ünnepre vonatkozik, a hagyományos magyar elnevezésben a nagykarácsony december 25-e, kiskarácsony pedig január 1-je, újév napja. A karácsony szó eredetével kapcsolatban több elképzelés is van. Az egyik verzió szerint a szó a pravoszláv egyház szláv nyelvéből került a magyarba bolgár közvetítéssel. Az egyes bolgár nyelvjárásokban a „kracsun” szó a téli és a nyári napfordulót, illetve az azokhoz kapcsolódó ünnepnapokat jelenti. Egy másik értelmezés szerint az óegyház szláv nyelve az albán nyelv „karcun” szavát vette át, amely eredetileg tuskót, rönköt jelent. Az utóbbi magyarázat azért is érdekes kultúrtörténeti szempontból, mert a rönk utalhat egy kereszténység előtti, pogány népszokásra: a téli napfordulót máglyarakással ünnepelték.
Az ókori Rómában a téli napforduló ünnepét, a szaturnáliát december 17 és 25 között tartották Szaturnusznak, a földművelés istenének tiszteletére. Ekkor táncos vigassággal ünnepelték az egész birodalomban a fény diadalát a halál és a sötétség felett. A földművesek körében a téli napforduló az újjászületést, a reményt jelentette, hisz a hideg elmúltával vége volt a nélkülözésnek, a meleg időszak eljövetele a bőséget ígérte. Ezért fontos volt az istenek jóindulatának elnyerése. Szaturnusz pedig a nép egyik legnépszerűbb istene volt.
313-ban Nagy Konstantinos államvallássá tette a kereszténységet. Ezután nem sokkal hivatalos keresztény ünnep lett Jézus születésnapja, január 6. A Biblia szerint Jézus, a Megváltó szegényes körülmények között született egy istállóban, mert senki nem fogadja be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. A hagyomány szerint napkeleti bölcsek indultak útnak, hogy ajándékokkal köszöntsék a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz.
A kereszténység elterjedésével szükség volt a római szaturnália helyére illeszteni egy másik ünnepet, amely legalább annyira népszerű volt, mint a földművelés istenének pogány ünnepe.4. század végétől kezdődően a keresztények egyre inkább december 25-én ünnepelték Jézus születésnapját. A január 6-át átértelmezés folytán a Jordán folyóban való megkeresztelésének ünnepévé tették, ez a vízkereszt. Jézus születésének történetével együtt új vallásos tartalommal töltötték meg a pogány ünnepet. Rózsaszín karácsonyfa… Vigyorgó gyerekek állnak három dés szemüveggel az orrukon a plazmatévé előtt…
