Az iráni gazdaság potenciáljánál lényegesen lassabban bővül, a nyugati szankciók, az alacsony energiaárak és a magas kamatok miatt – mondta a bankelnök egy frankfurti pénzügyi konferencián. A szankciók megszüntetése után, ami az év végére vagy 2016 elejére várható, a gazdaság növekedési üteme a folyó öt éves terv során elérheti a 8 százalékot – tette hozzá.
Irán, amely a világ egyik legnagyobb olaj- és földgáz készletének birtokosa, júliusban megállapodott a nagyhatalmakkal, hogy szűkíti nukleáris programját a szankciók feloldásáért cserébe. Ez után egyes becslések szerint akár 500 ezer hordóval is nőhet az ország olajexportja. A fejlődés gátja az irreálisan magas kamatszint is, és a jegybank célja, hogy az infláció mérséklődésével együtt a kamatok is csökkenjenek.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az IMF prognózisa szerint az inflációs ráta jövőre 11,5 százalékra megy le az idei 13 százalékról, a bankközi piacon ugyanakkor 29 százalék a kamat – mondta Szeif.
A jegybank arra törekszik, hogy eltűnjön az iráni valuta, a riál hivatalos és nem hivatalos árfolyama közti különbség. A jegybank által meghatározott hivatalos árfolyam alapján 1 dollár 29 970 riált ér, a szabadabban mozgó nem hivatalos dollár-árfolyam pedig 35 740 riál.
A központi bank ugyanakkor nem tartja feladatának a riál-árfolyam karbantartását, csak az a feladata, hogy elejét vegye a túlzott kilengéseknek, enyhítse a külföldről érkező sokkhatásokat. Az árfolyamot a reálgazdasági tényezőkön alapuló piaci mechanizmusoknak kell kialakítaniuk – hangsúlyozta az iráni jegybank elnöke.
