A munkavállalókra nézve a bejelentés és szerződés nélküli („fekete/szürke”) foglalkoztatás következményei rendkívül súlyosak. A munkaviszonyból származó jogok (munkaidő, pihenőidő mértéke, legalacsonyabb munkabér, a munkaviszony megszüntetésének szabályai, stb.), kikényszerítése, a munkával töltött időszaknak például a nyugdíjjogosultság tekintetében történő utólagos elismerése, vagy egyéb ellátás (például a táppénz) igénylése rendkívüli nehézséget okozhat.
E mellett a munkavállalónak számos esetben jövedelemigazolásra is szüksége lehet. Lakáscélú hitelt szeretne felvenni, ha nincs az adóhatóságnál jövedelemére vonatkozó adat -, mert „feketén foglalkoztatják”, a fizetését részben vagy egészben „zsebbe fizetik” -, akkor nem kaphat ilyen igazolást, illetve a valós jövedelemének megfelelő igazolás hiányában hitelképessége csökken, a hitelkérelmét a pénzintézet elutasíthatja – emelte ki a NAV tájékoztatója elején.
A munkavállalók alapvetően érdekeltek tehát abban, hogy szabályszerűen foglalkoztassák őket, s tudnak tenni is annak érdekében, hogy ez így legyen.
A munkavállalás előtt célszerű a leendő foglalkoztatót ellenőrizni a NAV honlapján megtalálható információk alapján. Ezek az adatbázisok tartalmazzák a hátralékos, felfüggesztett, bejelentési kötelezettségüket elmulasztó, be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózókat, amelyeknél kockázatos lehet a munkavállalás.
Mit tegyünk? Munkaviszony esetében
Ragaszkodni kell az írásban megkötött – minimum az alapbért és a munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez (ennek egy példánya a munkavállalóé), mivel a munkaszerződést főszabály szerint írásban kell megkötni. A munkaviszonyban álló személy biztosítottnak minősül, vagyis jogosult lesz – egyebek mellett -orvosi ellátásra, táppénzre, nyugdíjra. Ezek az ellátások a társadalombiztosítási ellátások közé tartoznak.
Mit tegyünk? Alkalmi munka, idénymunka esetén
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Itt a munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján (nem kötelező az írásbeli szerződés), a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e foglalkoztatására tekintettel társadalombiztosítási szempontból nem minősül biztosítottnak, de nyugellátásra, a munkavégzés során bekövetkező esetleges baleset esetén egészségügyi ellátásra, valamint munkanélküliség esetére járó ellátásra jogosultságot szerez. Tekintettel arra, hogy egészségügyi szolgáltatásra (nem balesetből eredő orvosi ellátásra) nem jogosult, akkor saját maga után köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ha arra egyéb jogcímen (például GYES-en van, nyugdíjas stb.) nem jogosult.
Mit tegyünk? Háztartási munka esetén
Háztartási munka: a lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. A háztartási munka olyan speciális munka, ami magánszemélyek között írásbeli szerződés nélkül is végezhető (adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás). Az, aki ilyen speciális keretek között háztartási munkát végez, társadalombiztosítási szempontból nem minősül biztosítottnak, tehát ezzel a munkával nyugdíjra jogosító szolgálati időt nem szerez és egészségügyi szolgáltatásra például orvosi ellátásra sem jogosult. Ennél a foglalkoztatási formánál is igaz az, hogy amennyiben a munkavállaló egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, akkor ezt a jogosultságát egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével szerezheti meg. (Természetesen háztartási munkát lehet végezni a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban is.)
Igazolás a bejelentésről, járulékfizetésről
A munkáltatónak a biztosítottat (a munkavállalót) legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt az állami adóhatóság felé be kell jelenteni. A munkavállaló számára a foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított személy kérésére – bármely időpontban – három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni. Ez tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.
A munkáltatónak e mellett írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg havonta, illetve az éves összesített jövedelemigazolással együtt (a tárgyévet követő év január 31-ig) a jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.
Az említett bizonylatok biztosítják, hogy a munkavállaló igazolással rendelkezzen a szabályszerű foglalkoztatásának tényétől.
Nincs szükség igazolásra
Az egyszerűsített foglalkoztatásnál a szabályok kevésbé szigorúak. Itt nem kell az igazolásokat kifizetéskor átadni. A mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára alkalmazott személy számára a munkáltatónak az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást nem kell adni.
Miután pedig a háztartási alkalmazott sem minősül biztosítottnak, és a háztartási munkából származó jövedelmét az adóhatóság felé nem kell bevallani, az után személyi jövedelemadó fizetésére sem köteles, e munkavégzésével összefüggésben igazolást a munkáltatótól (kizárólag magánszemély lehet) automatikusan nem kap, de kérhet a foglalkoztatótól. A háztartási alkalmazott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni.
Mit tegyek, ha az adatok nem egyeznek?
Arra az esetre, ha valaki nem egyezést talál a munkáltató által közölt és a hivatalok nyilvántartásában szereplő adatok között az adóhivatal elsődlegesen azt ajánlja, hogy a munkáltatóval (foglalkoztatóval) kell megpróbálni tisztázni a kérdést, lehetséges ugyanis, hogy csupán adminisztrációs hiba történt. Ha mégis szükségessé válik hatósági közbeavatkozás a problémával nem a NAV-hoz (az adóhivatal feladata a bevételek beszedése), hanem az illetékes Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelőségéhez lehet fordulni.
Bejelentettek?
Ha valakinek kétségei vannak arról, hogy munkáltatója a bejelentette-e (nem dolgozik feketén), akkor a lakóhelye szerint illetékes adóigazgatóság ügyfélszolgálatán vagy regisztrált ügyfélként az Ügyfélkapun tud erről meggyőződni. A magánszemélynek a Kormányzati Portálon keresztül lehetősége van a bejelentések lekérdezésére, biztosítottként, illetve a foglalkoztató által közölt járulékadatok alapján egyaránt talál információt. .
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján bevezetésre került a társadalombiztosítási egyéni számla, amely természetes személyenként tartalmazza a biztosított után 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó, az állami adóhatóságtól átvett adatokat.
