Csaknem megduplázódtak a jövedelmi egyenlőtlenségek Kínában 1980 és 2010 között, melyek mára igencsak súlyossá váltak – írja a Bloomberg egy, a Michigani Egyetem kutatói által készített elemzésre hivatkozva. A probléma jelentőségét az is alátámasztja, hogy egy Kínában végzett 2012-es felmérés szerint a kínaiak az egyenlőtlenséget találták az ország legnagyobb társadalmi kihívásának, megelőzve a korrupciót és a munkanélküliséget.
Fejlődés és egyenlőtlenség
Az elmúlt évtized lenyűgöző kínai növekedése együtt járt a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésével, mivel megemelték a társadalmi instabilitás kockázatát a világ legnépesebb országában. Miközben Hszi Csin-ping elnök hadjáratot vezet a korrupció ellen, és megállás nélkül küzd a sztrájkok és más társadalmi feszültségek ellen, Kínának szembe kell néznie a 8 százalék alá lassuló GDP-növekedéssel, valamint a légszennyezéssel, amely az ország nagyvárosait fojtogatja.
A kínai rendszer nagyon gyorsan változik, és azok, akik ezt ki tudják használni, rendkívül hamar meggazdagodnak – nyilatkozta a Bloombergnek a Citigroup egy Hong Kong-i közgazdásza. Hozzátette, az olyan társadalmi csoportok, mint a migráns munkavállalók vagy a farmerek egyre inkább szem előtt tartják a jogaikat.
Az elemző hangsúlyozta, hogy ez a jelenség általánosnak mondható az olyan fejlődő gazdaságokban, amelyekben a társadalom nem elég érett, és a rendszer sem mindenki számára igazságos. Az Egyesült Államokban éppen ezért kisebb nyomás helyeződik a szegényebbekre, pontosan azon társadalmi védőhálók miatt, amelyek enyhítik a társadalmi instabilitást.
A mérés
A vizsgálat során a Michigani Egyetem tudósai öt kínai egyetem hat kérdőívét dolgozták fel. Ezek alapján az úgynevezett Gini együtthatóval számolva értékelték a jövedelmi egyenlőtlenségeket. A nullától 1-ig terjedő skálán, ahol a nulla azt jelöli, hogy a jövedelmek egyenlően oszlanak el, 2010-ben a kínai családi jövedelmekre vonatkozó adat 0,55 volt. Az USA-ban ugyanekkor 0,45-öt mértek, de jól tükrözi a kínai helyzetet az is, hogy az ázsiai országban 1980-ban még csupán a 0,30-as szinten állt a mutató. Az is szignifikáns, hogy a kínai kormány 2000-ben beszüntette az adatközlést, miután az együttható elérte a 0,41-et.
A hivatalos becslések szerint Kínában 2012-ben és 2013-ban is 0,47 körül állt a Gini együttható. Az ENSZ a 0,4-es szint fölötti értéket már úgy tekinti mint amely társadalmi feszültségeket jelez előre.
Kitörésre várva
A lappangó szociális problémák legutóbbi, nagy nyilvánosságot kapott jele az volt, amikor áprilisban két hétig sztrájkoltak a dél-kínai Jüe Jüen cipőgyár alkalmazottai. A többek között a Nike-nak és az Adidasnak is szállító gyár dolgozói azért szüntették be a munkát, mert állításuk szerint a vállalat jelentősen kevesebb szociális és lakhatási támogatást fizetett nekik annál, amennyi járt volna.
Emellett Kínának arra is készülnie kell, hogy június 4-én lesz a 25. évfordulója annak, hogy a kínai hadsereg kegyetlenül leverte a Tienanmen téri diáktüntetést.
Hosszú távon az sem válik Kína előnyére, hogy míg az OECD éppen most szólít fel az egyenlőtlenségek felszámolására, Kínában erre egyelőre nem sok jel mutat. „Bár a kínaiak súlyos társadalmi problémaként érzékelik a jövedelmi egyenlőtlenséget, úgy tűnik, eközben erősen tolerálják is azt” – nyilatkozta a friss kutatás egyik társszerzője. Hozzátette, „nem szeretik, de elfogadják mint az élet velejáróját. Mint olyat, amit meg kell fizetni a gyors a gazdasági növekedésért cserébe.”
