Próbálják megbeszélni
Dijsselbloem a várakozó újságíróknak elmondta, hogy a testületi ülés előtt kétoldalú megbeszélést folytat Evklídisz Cakalotosz új görög pénzügyminiszterrel. Cakalotosz elődje, Jánisz Varufakisz közvetlenül a vasárnapi görögországi népszavazás után mondott le miniszteri tisztségéről.
„Még nem láttam a görög kormány javaslatát. Az ülés előtt találkozom a görög pénzügyminiszterrel, aztán meglátjuk” – mondta az Eurócsoport elnöke.
Ezt várják a görögöktől
Dijsselbloem szerint a görög kormányon a sor, hogy megmutassa, miként tud megállapodni a hitelezőkkel. Az Eurócsoport elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a a hitelezők és Athén eddig eredménytelen egyeztetésének ügyében a gorög kormányra nehezedik a nagyobb nyomás, hiszen az országban súlyos a helyzet, a bankok zárva tartanak.
„Úgy sejtem, a görög kormány érdekelt abban, hogy rövid időn belül komoly és hiteles megoldással álljon elő” – fogalmazott Dijsselbloem.
A holland pénzügyi tárca irányítója úgy vélekedett, hogy az elmúlt hónapokban megmutatkozott, hogy az általa vezetett testület egységes hozzáállást tanúsított a görög adósságprobléma ügyében, és minden tőle telhetőt megtett az eurózóna erősítése, de legalább egyben tartása érdekében.
Így ki fog hinni az eurózónának?
Kiemelte, hhogy az euróövezet egységének megőrzése mellett az is fontos, hogy elkerüljék az olyan végkifejletet, amely ront az eurózóna szavahihetőségén. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke az Eurócsoport tanácskozására érkezve azt hangsúlyozta: csak akkor tudnak majd előrelépni, ha sikerül helyreállítani a bizalmat az euróövezet jelenleg 19 országa között.
A lett politikus megerősítette, hogy olyan megállapodást akarnak elérni, amelynek révén elkerülhető a „grexit”, Görögország távozása az euróövezetből. Ha azonban a bizalmat nem sikerül helyreállítani, és nem állítanak össze hiteles görög reformcsomagot, akkor a „grexit” sem zárható ki.
A németek megszorításokat akarnak
Wolfgang Schäuble, az eurózóna-országok közötti legnagyobb hitelezőnek számító Németország pénzügyminisztere egyfelől azt hangoztatta érkezési nyilatkozatában, hogy új görög takarékossági és reformprogram nélkül nem képzelhető el további pénzügyi segítségnyújtás, másfelől hogy az adósságleírást tiltják az euróövezeti szabályok, ugyanis valamely eurózónabeli ország adóssága nem terhelhető át más eurózónabeli országokra.
A néppárti Schäuble mostani nyilatkozata, azzal, hogy újabb görög reformcsomag esetére nem zárta ki az újabb támogatási program lehetőségét – érzékelhetően rugalmasabb volt, mint Siegmar Gabriel – az egyébként szociáldemokrata – német gazdasági miniszter és alkancellár első reagálása arra, hogy a görögök a vasárnapi népszavazáson elutasították a hitelezők követeléseit: Gabriel szerint a görögök azzal „felégették a tárgyalási lehetőségek összes hídját”.
