– Mennyire fontos Önnek a kiszámíthatóság?
– Nagyon.
– Mennyi időre szeretne kiszámítható, fix törlesztőt a 20 éves futamidő alatt?
– Természetesen a teljesre!
– Rendben, 10M Ft-nál nagyságrendileg 77.000Ft lesz a törlesztő, ha csak egy évre fixáljuk, akkor 59.000Ft körül kell törlesztenie havonta.
– Ja, ez ilyen drága? Akkor jó lesz az éves fix, köszönöm.
A fenti beszélgetést nagyjából naponta lefolytatom, így ahogy az előző bejegyzésben ígértem, szeretném kifejteni az eltérő típusú ajánlatok közti különbséget.
Készítettem egy táblázatot a különbségek érzékeltetésére:
A fenti táblázat messze nem teljes, de már ebből is látszik, mennyi variáció van ugyanarra a helyzetre. (Az árazásnál igyekeztem olyan kamatokat megadni, amit adott terméktípuson belül nem csak a lakosság 1%-a érhet el. )
De most akkor melyik a jó ezek közül, kérdezheti joggal a kedves olvasó. A válasz az alábbiaktól függ:
1. az anyagi helyzetem
2. kockázatvállalási képességem (ezt mondjuk, sokszor az első pont eleve behatárolja)
3. a piaccal kapcsolatos jövőképem
4. az adott termék, bank rugalmassága (pl. van olyan bank, ahol egyszerűen tudok hosszabb kamatperiódusra váltani, ha véletlenül mégsem úgy alakulnak a dolgok, ahogy terveztem)
5. speciális élethelyzetem (pl. előtörlesztési tervek, a feleségem visszamegy GYES-ről 2 év múlva, stb..)
Mit válasszak?
– Ha egy éves kamatperiódusú hitelt veszek fel, minden kiegészítő nélkül, akkor azt feltételezem, hogy a jegybank tartani fogja a jelenlegi paradicsomi állapotokat és nekem csak törlesztenem kell. (Huh, ezt még leírni is nehéz volt, 15 év állandóság a pénzpiacon annyira valószínű, mint, hogy a magyar válogatott foci vb-t nyer 10 éven belül. Nem, playstation nem ér. )
– 5-15 éves kamatperiódus estén két fontos dolgot kell mérlegelnem:
1. Reálisan várom-e azt, hogy az alapkamat 2-4%-al emelkedjen. Azért ennyivel, mert a hosszabb kamatperiódusú ajánlatok élből ennyivel drágábbak, ergo az első naptól ennyivel többet fizet előre a banknak, egy olyan eseményért, ami kérdés, hogy bekövetkezik-e, és ha igen, ilyen mértékben. (Ha valaki most biztosításra asszociált, nem jár messze a valóságtól)
2. Tudom-e, akarom-e a különbözetet máshová fizetni, esetleg olyan helyre, ahol nem másnak termel hasznot a pénz, hanem, nekem.
Ha a válasz igen, akkor jó megoldás lehet a rövid kamatperiódus mellé indított lakástakarék. A megtakarításokra 4 év után 30% állami támogatást és kis kamatot is kapok. Ennek előnye, hogy indíthatok többet is, ha nem tudom fizetni, feltörhetem, nem annyira kötött, mint egy hiteltörlesztő. Egyetlen hátránya, hogy állami támogatás csak 4 év után van, de ha nagy baj van előbb is hozzáférek a pénzemhez, és ha banknak fizetem ki törlesztőben, ott sem termel hozamot.
Külön kiemelem a táblázatban található 10 éves ajánlatot, ami árazásban nagyon kedvező, egyetlen hátránya, hogy a futamidőt is 10 évben kell megállapítani, ami azért emeli a havi részlet nagyságát rendesen.
A példákból látszik, lehet válogatni, határt csak a pénztárcánk szabhat. Mindenesetre érdekes, hogy extrém esetben közel 10M Ft különbség is lehet a teljes visszafizetés között. Ekkora összegért már megéri kicsit számolgatni.
A mai bejegyzés kulcsa valahol a középen az 5 pont felsorolásánál volt. Ha csak annyit megteszek, hogy reálisan felmérem a körülményeimet, jóval nagyobb az esély, hogy nem sóznak rám valami olyan terméket, ami nem nekem való. (Az gondolom megvan, hogy ezek különböző bankok ajánlatai voltak. Ha bemegyek a piros bankba ott meg fognak győzni arról a kamatperiódusról, ami nekik van, majd a kékben ennek az ellenkezőjéről, a zöldben pedig mondanak valami egészen mást.)
Ha sikerült még jobban összekuszálnom a dolgokat, (nem ez volt a cél) a szokásos elérhetőségen kérdezzetek bátran: [email protected]
A jövő héten az ígért befektetési célú vásárlásokkal folytatom.
