Bele értve a a nyugdíjkorhatár kérdését, a még meglévő kedvezményeket, vagy éppen a nyugdíj mellé megkereshető jövedelmeket. Merthogy a társadalom valóban fontos kérdése, a nyugdíj, s vele a nyugdíjasok helyzete. Magyarország nemzetközi tanulmányok szerint is az elkövetkező időszakban a fogyatkozó társadalmak útján halad, ami jelentheti azt is, hogy egyre kevesebb aktív dolgozónak kell megtermelnie a nyugdíjellátáshoz szükséges pénzt.
Fokozatosan érjük el a nyugdíjkorhatárt
A másik oldalon azonban ott áll a társadalom azon rétege, amely közeledik, vagy éppen eljut életének ahhoz az időszakához, amikor a jól megérdemelt pihenő, avagy nyugdíjas esztendőket élvezhetné. Közeledvén a nyugdíjhoz, azonban nem árt ismerni, mi is vár az emberre. Az egyik ilyen dolog a nyugdíjkorhatár kérdése. A társadalom azt jó tudja, hogy jelenleg teljes nyugdíjra csak az jogosult, aki betöltötte a hatvanötödik életévét, illetve elegendő évet töltött el munkával.
Ismert az is, hogy a kifutó generációkra fokozatosan érvényes ez. Aki a nyugdíjra készül ez az egyik legfontosabb kérdés, amit tisztáznia szükséges, nehogy meglepődjön, amikor ténylegesen dönt.
A nyugdíjbiztosítási igazgatóság egyeztet
A másik lényeges kérdés az, mennyi a szolgálati évünk valójában, hiszen ez lényeges abból a szempontból, mekkora nyugdíjra is számíthatunk. Emiatt fontos, hogy 2014. augusztus 25-től kezdődően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hivatalból indított eljárások során megkezdik a nyugdíjbiztosítás nyilvántartás adatainak egyeztetését és a szolgálati idő, jogosultsági idő igazolását a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy új szolgáltatás során minden biztosított, volt biztosított személy a lakóhelye szerinti megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól először egy előzetes tájékoztató levelet kap a hivatalból történő adategyeztetés megkezdéséről, az eljárással kapcsolatos tudnivalókról.
Ezt követően a hivatal küld egy részletes kimutatást azokról a szolgálati idő és kereseti adatokról, amelyet az elmúlt évtizedekben a munkáltatók bejelentése alapján a nyugdíjbiztosító a központi elektronikus rendszerében tárolt és amely minden egyes személyre vonatkozóan elkülönülten tartalmazza a majdani öregségi nyugdíjnál figyelembe vehető szolgálati idő és kereseti adatokat. Ez roppant fontos helyzet a nyugdíj előtt, hiszen tájékoztatás tartalmazza a később szükséges lényeges információkat, s lehetőséget ad idejében a korrekciókra Az első ütemben az 1955-1959 között születettekkel történt meg, történik meg az adategyeztetés.
Negyven év jogosultsági idő elegendő a nőknek
A jogosultságnál sok minden másra is érdemes figyelni. Ilyen például az, amit a köznyelv egyszerűen csak úgy fogalmaz meg: a nők kedvezményben részesülnek, hiszen negyven éves munkaviszony után nyugdíjba vonulhatnak. A dolog látszólag egyszerű, ám ennél azért bonyolultabb a helyzet.
A jogosultsági idő a kereső tevékenységgel járó biztosítási időszak illetve az ezzel egyenértékű jogviszony. Figyelemreméltó kitétel, hogy a negyven évből legalább harminckét esztendőt keresőtevékenységgel kellett tölteni, vagy ezzel egyenértékű jogviszonyban kellett állni. És itt újabb kérdéshez érkeztünk: mit is értünk a keresőtevékenységgel elöltött időn?
A munkaviszonyban elötlött, kereső éveket természetesen. De 1997-ig ide tartozik például a külföldi munkavállalóként, ipari és szakcsoport tagjaként, kisiparosként, magánkereskedőként megszerzett szolgálati idő is. 1998 elejétől beszámít a munkaviszonyban töltött idő függetlenül attól, hogy teljes, vagy részmunkaidőben dolgozott-e valaki. Sőt, be lehet számítani a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, a társas vállalkozói és főállású egyéni vállalkozóként eltöltött időt, vagy az egyházi személyként teljesített szolgálati időt.
Fogy és öregszik is a magyar társadalom
A nyugdíjazásunk finomságaira érdemes odafigyelnünk. Annál is inkább, mivel bár az elmúlt esztendőkben valamivel kétmillió fölé süllyedt a nyugdíjasok száma, számolni kell azzal a tendenciával, hogy a társadalmak fejlődésével egyidejűleg kitolódik az életkor is. Az Európai Unióban a prognózisok szerint a születéskor várható átlagos életkor a férfiak esetében 84,8 évre növekszik, a nők esetében a mérőszám közelíti a kilencven esztendőt. Magyarországon ebben a kérdés ugyan rosszabbul állunk, a várható életkor azonban, ha nem is éri utol az európait, mégis emelkedik.
