A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján kedden közzétett, magyar számviteli szabályok alapján készült beszámoló szerint az eredmény növekedése elsősorban a nettó bevételek emelkedésének, azon belül is a fizetett kamatok jelentős, 17,6 százalékos csökkenésének köszönhető. Az Eximbank saját tőkéje 2018 végén 154 milliárd forint volt, 5 milliárd forinttal gyarapodott egy év alatt. A jegyzett tőke 133,7 milliárd forint, 2016 óta nem volt tulajdonosi tőkeemelés. A hitelintézetekkel szembeni követelések 2018 végén 594,4 milliárd forintot tettek ki, mintegy 1 százalékkal nőttek.
Az Eximbank tavaly 216 milliárd forint hitelt folyósított hitelintézeteknek, ennek egészét a hazai hitelintézeteknek nyújtott refinanszírozási konstrukciók tették ki, utóbbiak 2018. év végi állománya 584,5 milliárd forint. A refinanszírozási hitelállomány tavaly 3,4 milliárd forinttal nőtt. A bruttó vállalati hitelállomány 281 milliárd forint volt 2018 végén, 29 milliárd forinttal emelkedett 2017 végéhez képest. Meghatározó részét, 38 százalékát a közvetlen nemzetközi versenyképesség-javító hitelek tették ki, 22 százalékuk klasszikus vevőhitel-konstrukció, 17 százalékuk segélyhitel, 10 százalékuk exportcélú beruházási-, 8 százalékuk közvetlen export előfinanszírozás volt. A tőkeági finanszírozási konstrukciók több tőkealapba történő befektetést ölelnek fel, e befektetések értéke tavaly 15 százalékkal, 38,5 milliárd forintra emelkedett.
Az Eximbank szakosított hitelintézet, amelynek tulajdonosa a magyar állam, a tulajdonosi jogok gyakorlója 2014-től a külgazdasági ügyekért felelős miniszter. Az integráltan működő Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) feladatát közös szervezetben és megjelenéssel, EXIM elnevezéssel végzi. A jelentés kitér arra is, hogy az Eximbank 2019-2021-ben stratégiájának megfelelően növelni kívánja a portfólióban jelenleg 15 százalékot képviselő közvetlen külföldi kockázatvállalású konstrukciók arányát és jelentőségét az export ösztönzésében. A most a hitelportfólió legnagyobb hányadát kitevő, kereskedelmi bankokon keresztül történő disztribúció 2021-re 40 százalék körüli mértékre csökken, az exportfinanszírozó konstrukciók aránya pedig ismét 60 százalék fölé emelkedik. A kkv fókusz által vezérelt növekedés csökkenő ütemű lesz, így a bank átlagosan évi 1,15 százalékos bővülést tervez a hitelállományban. A növekedést a meglévő, többségében nagyvállalatoknak nyújtott hitelállomány évi 32 százalékos amortizációja mellett tervezik elérni, az ügyfélszám jelentős növekedése mellett. Az állomány alakulásában kiemelt szerepet játszik majd a segélyhitel állomány emelkedése. A kkv ügyfelek aránya a mostani 85 százalékról a következő években 90 százalék felettire emelkedik majd. A kkv hitelek részaránya is fokozatosan nőni fog, és 2020-ra meghaladja a portfólió 50 százalékát. A bank a vállalatfinanszírozásban betöltött korábbi 10 százalék körüli részesedésének csökkenésével számol.
Küldetésének megfelelően továbbra is elsősorban az export közvetlen vagy közvetett élénkítését segítő finanszírozási megoldásokra koncentrál a jelentés szerint.
