A kőolaj ára 2014 közepe és 2016 eleje között több mint 70 százalékkal csökkent, majd lassan emelkedni kezdett azokra a reményekre alapozva, hogy az olajexportáló országoknak sikerül megállapodniuk a kitermelt mennyiség változatlanul tartásától.
Az április 17-i dohai csúcs azonban fiaskó volt, elsősorban Szaúd-Arábia megmerevedett álláspontja miatt.
Rijád ugyanis azt akarta elérni, hogy Irán is vállalja a termelés befagyasztását a januári szinten. Irán ugyanakkor azzal érvelt, hogy mivel semmilyen formában nem volt előidézője az olajpiaci egyensúly felborulásának, ezért nem is tervezi, hogy önként csökkentse olajtermelését.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Legalábbis addig nem hajlandó erről tárgyalni, amíg vissza nem áll az olajkivitele a 2013-ban Teherán ellen elrendelt nemzetközi szankciók előtti szintre.
Az elmúlt időszakban több olajtermelő ország illetékese arról beszélt, hogy a júniusi bécsi OPEC-értekezleten megszülethet a termelésbefagyasztásról szóló megállapodás. Az elmúlt hetekben azonban egyre többen úgy vélték, hogy reálisabbnak tűnik az év végi egyezség. Ezután még a szervezeten kívüli olajexportálókkal is meg kell állapodni, ami szakértők szerint már egyszerűbbnek tűnik.
