Persze már, ahol létezik a minimálbér intézménye. Ahol meg nem létezik, ott többnyire olyan az életszínvonal, hogy aligha kell félni a nyugdíjasnak attól, hogy felkopik az álla. Magyarországon a hivatalos statisztikák szerint tavaly év elején 2.037.126 embernek folyósítottak öregségi nyugdíjat, számuk egy év alatt 1,8%-kal növekedett.
A folyamathoz azonban hozzá tartozik, hogy korábban az állami intézkedések és nagy valószínűséggel egyéb migrációs hatások miatt hárommillióról csökkent kétmillió közelébe az ellátásban részesülők száma. Egy öregségi nyugdíjas átlagosan 115.786 forintot kapott. A férfiak öregségi nyugdíja ennél tízezer forinttal több, a nőké hatezer forinttal kevesebb volt.
Alaposan lemaradtunk a fejlett államokhoz képest
Dióhéjban így néz ki a helyzet Magyarországon. Így máris más a kép. Azt látjuk ugyanis, hogy a háromszáz eurónál kisebb nyugdíjunkkal bizony alaposan le vagyunk maradva Európa fejlett országaihoz képest. Pedig, ha azt nézzük, hogy egy magyar ember, hány évet is tölthet a munkás esztendők után jól megérdemelt pihenésben, akkor sem állunk a helyzet magaslatán. Egyes statisztikák szerint a férfiak esetében várható átlagos életkor már meghaladja a hetven esztendőt. Ez azonban csaknem egy évtizeddel kevesebb sok fejlett országhoz viszonyítva.
Nagyon leegyszerűsítve ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogyha a férfiak nyugdíjkorhatára az átmeneti évek után eléri az államilag meghatározott szintet, a hatvanöt esztendőt, akkor a társadalomnak átlagosan hat, hét évi nyugdíjas járandóságot kell kinyögnie. Legalábbis a férfiak esetében, merthogy a nők, miként külhonban, nálunk is hosszabb életkort érnek meg.
Növekszik a lakosság várható átlagéletkora
Ami a korhatárt illeti, nem csak mi küzdünk azzal a tényleges helyzettel, hogy tovább él a lakosság. Így van ez a németeknél, a franciáknál, a spanyoloknál és másutt. Az állami nyugdíj ellátó rendszerek pedig – mindenféle híresztelés ellenére – ott sem sokkal modernebbek a mienknél. A legtöbb helyen az aktív korosztályokra hárul, hogy megtermelje a nyugellátásra szánt, kifizetésre kerülő összegeket.
Az is illúzió, hogy Magyarországon nagyságrendekkel olcsóbb lenne úgy általában az élet. A nyugdíjasok esetében a legnagyobb kiadást jelentő lakhatási és energiakiadások sok szempontból közelítenek az ottaniakhoz.
A szomszédságunkban, Ausztriában például ezer eurónál többet kasszírozhat egy nyugdíjas. Egy nyugdíjas család esetében ez elegendő lehet, különösen, ha még megtakarítás is kiegészíti ezt a bevételt. Az ellátás hatvanöt év felett jár. A hollandoknál úgy áll a dolog, hogy a nyugdíj alsó határának el kell érnie a minimálbér hetven százalékát, házaspárok esetében az ötven százalékát. Itt sem kell aggódniuk a nyugdíjasoknak,hogy esetleg éhen halnak, ez a minimálisan járó nyugdíj is felette áll az ezer eurónak.
Nyugdíj-fenntarthatósági index
Persze nem mindenütt ilyen jó a helyzet Európában. Különösen a régiónkhoz tartozó országok küzdenek a nyugdíjak értékállóságának biztosításáért. Ez ügyben egyes felmérések szerint Magyarország nem áll a legrosszabbul. Az Allianz rendre elkészíti úgynevezett nyugdíj fenntarthatósági listáját. Ötven országot vizsgálnak s ennek alapján alakítják ki nyugdíj-fenntarthatósági indexüket (Penison Sustainability Index).
A tavaly publikált adatok szerint Magyarország a 29. helyre került az Allianz nyugdíj-fenntarthatósági listáján. Ezzel három helyet lépett előre a rangsorban a legutóbbi, 2011-es PSI-mérés óta. A PSI friss változata kiemelten foglalkozott a pénzügyi válság közép-kelet-európai országokra gyakorolt hatásaival.
