Egyre növekszik a nyomás
A tehetséges munkavállalók kivándorlása, a társadalom elöregedése, valamint a szakképzések és a munkáltatói igények ellentmondásainak eredményeként egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány Magyarországon.
„A helyzet kritikusságát jól mutatja, hogy a Flexibility@Work elemzésünk szerint 2030-ra hazánk öreg társadalommá válik, vagyis minden ötödik lakos be fogja tölteni a 65. életévét” – mondta el Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A friss diplomások és az idősek aktivizálása megoldást jelenthetne, a Randstad Workmonitor legfrissebb kutatása alapján azonban a magyarok borúlátóak. Mindössze a megkérdezettek fele bízik abban, hogy a következő öt évben nőhetnek a fiatalok elhelyezkedési esélyei, és csupán minden negyedik válaszadó számít az idősebbek foglalkoztatásának javulására.
„Ezzel sajnos világszinten a legpesszimistább országok között vagyunk, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az említett korosztályok bevonzására irányuló céges programok tekintetében is le vagyunk maradva” – emelte ki Baja Sándor.
A legkiszolgáltatottabbak helyzete
A megkérdezett magyar dolgozók 60 százaléka mondta, hogy a munkahelyén gondoskodnak a friss diplomások bevonását célzó programokról, és mindössze feleannyian számoltak be az 55 év felettiek foglalkoztatása érdekében életre hívott kezdeményezésről.
A szakember a Brexit lehetséges munkaerő-piaci hatásai kapcsán megjegyezte, hogy bár egyes elemzések szerint a hazaköltözőknek, illetve itthon maradóknak köszönhetően is csökkenhetne a hazai munkaerőhiány, addig, amíg nem ismertek a britek lépései, korai bármit mondani.
A továbbképzésekre kellene koncentrálni
Eközben minden második megkérdezett vallja, hogy a vállalatok sikeres hosszú távú működéséhez elengedhetetlen lenne az idősebbek megtartása.
„Korábbi kutatásunkból kiderült, hogy a magyarok többsége úgy véli, az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak – mondta Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője.
Ráadásul a 45-65 éveseknek a legmagasabb a túlórázási hajlandósága, hiszen nekik önmaguk mellett családjukról és a nyugdíjas éveikről is gondoskodniuk kell.”
Itt van a legnagyobb probléma
A legnagyobb problémát ebben a korosztályban a friss tudás elsajátítása okozza. A megkérdezettek kétharmada egyetért abban, hogy az 55 év felettieknek már nehezükre esik új ismereteket szerezni, ami befolyásolhatja a munkavégzésüket is. Különösen igaz ez azokon a területeken, amelyekre a digitalizáció térnyerése nagy hatást gyakorol.
„Ahhoz, hogy ez a korcsoport is hatékonyan dolgozhasson, továbbképzésekre van szükség, melyekkel az eredményesség javítása mellett a vállalat általános megítélése is pozitívan befolyásolható” – mondta el a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.
Nem csak az időseket kell képezni
A társadalom elöregedése mellett a migrációs mérleg felborulása is feszültséget okoz a hazai munkaerőpiacon. „A külföldön karriert építő magyarok többsége jól képzett, diplomás szakember: 25 százalékuk 30 év alatti, 63 százalékuk még nincs 40 éves, 32 százalékuk diplomás, míg az itthon maradóknak csupán 18 százaléka rendelkezik valamilyen diplomával” – ismertette Baja Sándor.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Többek között ez vezet ahhoz, hogy az itthon elhelyezkedni vágyók tudása nem felel meg a cégek elvárásainak. A Randstad Workmonitor kutatásban részt vevők közül minden hetedik megkérdezett úgy látja, hogy ez komoly problémát jelent a vállalatánál, és tízből hatan számoltak be arról, hogy a munkáltatójuk elsődleges feladatának tekinti a szakadék csökkentését.
„A >>skill gap<< néven ismert jelenséggel világszinten küzdenek a vállalatok, Japánt leszámítva leginkább a tudomány, a technológia, a matematika és mérnöki tudás területén” – emelte ki Baja Sándor.
