Sajnálkozott a brit miniszterelnök
Sajtótájékoztatóján a brit kormányfő hangsúlyozta, rendkívül „konstruktív, nyugodt és megértő” légkörben zajlott az uniós csúcsvezetők kedd esti egyeztetése. Cameron úgy fogalmazott, sajnálja, hogy ilyen végeredménnyel zárult a szigetország uniós tagságáról tartott múlt csütörtöki referendum, azonban nem bánta meg annak kiírását.
„Bárcsak megnyertem volna a népszavazást, szomorú vagyok emiatt” – fogalmazott a miniszterelnök, aki a referendum másnapján bejelentette lemondási szándékát. Hozzátette, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel azon lesz, hogy szoros kapcsolatot alakítsanak ki az Európai Unióval.
„Miközben a lehető legjobb kapcsolatra törekszünk, lehetetlen lesz megőrizni minden előnyét az uniós tagságnak annak bizonyos költségei nélkül” – mondta.
Londonnak fel kell készülnie
A brit kormányfő kiemelte, hogy a kiválási folyamat lezárultáig az Egyesült Királyság továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagjának számít, annak minden jogával és kötelezettségével. Nem tudta viszont megmondani a pontos idejét, hogy mikorra várható a kilépési szándék hivatalos bejelentése.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy az uniós vezetők megértik, ha a londoni kormánynak szüksége van némi időre, mielőtt kezdeményezné az Egyesült Királyság EU-tagságának megszüntetését célzó eljárást.
Tusk újságírók előtt hangsúlyozta, bár a felek mindegyikének érdeke a szigetország kiválási terveinek mielőbbi pontosítása, jogilag ez az egyetlen járható út, ami azt jelenti, hogy az uniónak szükség esetén türelmesnek kell lennie. „Ha több időre van szükségük, várnunk kell” – figyelmeztetett.
Nincs harag a felek között
Az Európai Tanács elnöke nyugodtnak és kellemesnek nevezte a kedd esti tanácskozást, amelynek során a brit miniszterelnök huszonnyolcas körben ismertette a referendum végeredményét és a nagy-britanniai helyzetet.
Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor leszögezte, az Egyesült Királyságnak nincsenek „hónapjai elmélkedni”, mihamarabb cselekednie kell. Sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker kijelentette, azt még valahol megérti, hogy a bennmaradási kampányt vezető Cameron időt akar nyerni, azt viszont már nem, hogy a Brexit-kampány vezetői miért nem tudják elmondani, hogy pontosan mit akarnak.
„Azt gondoltam, hogy ha valaki a kilépést tervezi, akkor rendelkezik is valamifajta tervvel (…), nekik azonban nincsenek ilyen terveik” – vélekedett a bizottság elnöke.
Hamarosan jöhet a hivatalos szakasz
Mint mondta, arra számít, hogy a brit kormány röviddel azután megkezdi a kiválási folyamatot, hogy szeptemberben megválasztják David Cameron utódját. Ha a bennmaradást pártoló táborból fog kikerülni az új kormányfő, akkor az eljárás megindításának a kinevezés után legfeljebb két héttel meg kell történnie, ha viszont Brexit-párti miniszterelnöke lesz az Egyesült Királyságnak, akkor már a kinevezés másnapján – hangoztatta Juncker.
Hozzátette, addig mindazonáltal nem lehet szó a tárgyalások megkezdéséről, amíg az ország nem aktiválja az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének a tagállamok kilépését szabályozó 50. cikkelyét.
Ma folytatódik a tárgyalás
Szerdán már csak a bennmaradó „huszonhetek” vezetői maradnak Brüsszelben, hogy informális tanácskozásukon a britek kilépésének következményeiről és a „kiválási folyamatról” egyeztessenek. Emellett a tanácskozás résztvevői a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről is tárgyalni fognak.
Nagy-Britanniában csütörtökön tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos végeredmény szerint a szavazáson részt vett brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.
A brit kilépés elkerülhetetlen
kancellár hangsúlyozta, hogy nem lát lehetőséget a visszafordulásra, ezért az európai unió állam- és kormányfőit tömörítő tanácsnak forgatókönyvet kell készítenie az elszakadási tárgyalásokra.
„El kell fogadnunk a valóságot, a vágyálmok ideje lejárt. Úgy kell a helyzetre tekinteni, ahogy van” – fogalmazott a kancellár.
Az első lépés Cameronnál
Mint mondta, az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy a brit unióból való kilépés tárgyalásaira nem kerülhet sor addig, amíg Nagy-Britannia nem aktiválja az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét. Az uniós vezetők világossá tették, hogy ennek megtétele nem húzható sokáig – tájékoztatott a kancellár.
Hozzátette: a tárgyalások során messzemenőkig ragaszkodni kell az unió érdekeihez. Hangsúlyozta, hogy az uniónak határozottan kell fellépnie a brit kilépés miatt aggódó uniós piac megnyugtatása érdekében. „A világ nem vár, késznek kell lennünk a cselekvésre” – fogalmazott.
Szóba került a TTIP
Kijelentette: nincs ok arra, hogy leálljanak a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) elnevezésű szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásai az Egyesült Államokkal. A keddi ülésnap tárgyalásai során minden tagállami vezető – beleértve Nagy-Britanniát is – a tárgyalások folytatása mellett érvelt.
Történelmi pillanat volt
Beszámolt arról, hogy a David Cameron brit kormányfővel először ültek tárgyalóasztalhoz az uniós tagságot elutasító brit referendum óta, és „mindenki érezte, hogy ez vízválasztó pillanat”. A brit kormányfővel folytatott tárgyalások feszült hangulatban folytak, amelynek folyamán Cameron nyilvánvalóvá tette, hogy más eredményt várt a népszavazástól – mondta Angela Merkel.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Francois Hollande francia államfő szerda hajnali tájékoztatásában kijelentette: „ha nincs szabad mozgás, nincs belső piac sem”. Kilépésével Nagy-Britannia nem férhet hozzá automatikusan az európai egységes belső piachoz, ahhoz Norvégiához hasonlóan el kell fogadnia a szabad mozgásra vonatkozó szabályozást.
Tényleg nem lesz „mazsolázás”
„A döntés megszületett, ugyanakkor az Egyesült Királyság nem válogathatja ki azt, ami számára kedvező az Európai Unióval követendő új együttműködésből. Nem hagyható, hogy a tőke és az áru szabad mozgása, a szolgáltatások szabadsága, végül pedig az emberek szabad mozgása elmaradjon. Ez nem működik így. Vagy érvényes mind a négy szabadságjog vagy egy sem. A szabály az szabály” – hangsúlyozta Hollande, hozzátéve, nem Nagy-Britannia, vagy a brit nép megbüntetéséről van szó, amikor az unió érdekeit szem előtt tartva érvel és hoz döntést az Európai Unió.
A brit referendumot követően az újrakezdésen kell gondolkodnia Európának. Gyors intézkedéseknek kell követniük egymást, de Európa elég erős és képes legyőzni ezt a kihívást – tette hozzá Francois Hollande.
