Andrij Liszenko közlése szerint az orosz fegyveres erők jelentős mennyiségű hadieszközzel vannak jelen az ukrán határ közelében: 160 harckocsival, 1350 páncélozott harcjárművel, 390 tüzérségi fegyverrel, 150 Grad rakéta-sorozatvetővel, 192 katonai repülőgéppel és több mint száz helikopterrel. A szóvivő közölte továbbá, hogy az orosz hadsereg újabb hadgyakorlatot kezdett a pszkovi területen, Észtország és Lettország határától nem messze, mintegy három ezer katona és harminc repülőgép bevonásával.
Nem kizárt az orosz humanitárius segítségnyújtás
Az orosz védelmi minisztérium pénteken jelentette be, hogy befejeződött az a hadgyakorlat, amelyet Dél-Oroszországban, az ukrán határ közelében tartottak a múlt héten.
Liszenko egy korábbi hétfői sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt napokban egyszerre négy felől támadják a szeparatistákat: a megyeszékhelyeknél, Donyecknél és Luhanszknál, valamint Alcsevszk-Szahanov, illetve Torez-Sznyizsne irányban. A szóvivő azt mondta, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok komoly veszteségeket szenvedtek, ugyanakkor konkrét adatokat nem hozott nyilvánosságra. Állítása szerint a kelet-ukrajnai szeparatisták mellett harcoló orosz zsoldosok körében pánikhangulat uralkodik, tömegesen dezertálnak.
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök hétfőn azt közölte újságírókkal, hogy már 50 ezer főre nőtt a kelet-ukrajnai szeparatisták ellen indított „terrorellenes hadműveletben” részt vevők létszáma. Kijevben továbbra sem zárják ki annak lehetőségét, hogy az orosz hadsereg humanitárius segítségnyújtás ürügyén benyomul Kelet-Ukrajnába.
Petro Porosenko ukrán elnök a múlt hétvégén kijelentette, hogy Kijev kész elfogadni humanitárius segítséget, de csak akkor, ha az egy nemzetközi misszió lesz, kizárólag ukrán katonai kísérettel, és ha az ukrán határőrség által ellenőrzött átkelőhelyeken halad át.
Nem amerikai-orosz ügy
Mindeközben egy vezető amerikai külügyi tisztviselő Washingtonban külföldi újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az Ukrajnával szembeni orosz agresszió Washington számára elfogadhatatlan, de az Egyesült Államok és a NATO nem tesz elhamarkodott katonai lépéseket, nem történt konkrét akció az észak-atlanti szövetség területe ellen.
Az Egyesült Államok mindenképpen el akarja kerülni, hogy az ukrajnai válságból amerikai-orosz kérdés legyen. Washington semmiképpen sem akarja, hogy a lázadók esetleg lelőjenek egy amerikai pilóta nélküli gépet vagy egyéb technikát – hangzott el a külügyminisztérium európai főosztályán tartott hétfői háttérbeszélgetésen.
Egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő kifejtette, hogy az Egyesült Államok még nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az ukrajnai válsággal kapcsolatban valamilyen formában bevesse a légierőt. Az MTI kérdésére válaszolva azt mondta, „tudomása szerint” jelenleg nincs amerikai technika a lázadók területe felett.
Az illetékes elmondta, hogy az Egyesült Államok nem akar egy újabb európai háborút, s ezt Washington többször is világossá tette. Szerinte ezért is bátorodott fel Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki nemcsak a nemzetközi jogot sértette meg lépéseivel, hanem az amerikai-orosz együttműködési megállapodást is.
A külügyi tisztviselő kifejtette, hogy a szeptember 4-5-i walesi NATO-csúcstalálkozó vezető kérdése lesz az ukrán válság, az orosz agresszió, a Krím félsziget bekebelezése és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása Oroszország által. Arra a kérdésre, hogy milyen eredményt vár Washington a NATO-vezetők találkozójától, elmondta, a NATO konszenzusos szervezet, a szövetségesek csak egymással egyetértésben határozhatnak fellépésükről.
Az „állandó térségbeli jelenlét” érzékeltetésére fontos hadgyakorlatokat és képzési programokat fognak szervezni, ezenkívül infrastrukturális fejlesztések lesznek az úgynevezett frontvonalbeli országokban, a balti államokban, Lengyelországban és Bulgáriában.
Többet kell költeni a védelemre
A tisztviselő azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok a NATO-képességek fejlesztése érdekében egyik fő céljaként meg akarja győzni a szövetségeseket vagy legalábbis többségüket, hogy fordítsák meg a védelmi kiadások csökkenő tendenciáját. Washington azt akarja elérni, hogy a NATO országok katonai költségvetése az elkövetkező évtized végére elérje hazai össztermékük két százalékát.
A NATO bővítése kapcsán az illetékes úgy fogalmazott, hogy ez nem lesz bővítési csúcs. Ugyanakkor leszögezte, az észak-atlanti szervezet bővítésének folyamata nem zárult le, a NATO továbbra is nyitva van, s ezt világossá kell tenni Grúzia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina számára, amelyeknek egyebek között belbiztonsági reformokat kell végrehajtaniuk.
A maláj utasszállító kelet-ukrajnai lezuhanása kapcsán arról beszélt, hogy szörnyű tragédia történt, sok NATO-ország állampolgára is életét vesztette. A vizsgálat még tart, és senki nem gondolja, hogy ez az eset casus belli, vagyis ok háború indítására.
