Krisán László a lap szombati számában kifejtette, hogy a vállalatok beruházási hajlandósága meglátszik egyebek mellett a Széchényi-kártya programban nyújtott hitelek állományán is. Tavaly 2015-höz képest 15 százalékkal több hitelügylet jött létre, csaknem 30 százalékkal magasabb szerződött hitelösszegben.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A piacon elérhető, rendkívül alacsony kamatozású folyószámla- és forgóeszközhitelt biztosító Széchenyi-kártya program keretében pedig már majdnem 245 ezer vállalkozás jutott hitelhez – ismertette a vezérigazgató.
Mint mondta, az idén legalább 2700 milliárd forint uniós pénzt kell kifizetni a vállalkozásoknak, azonban véleménye szerint a 3000 milliárd forintos forráslehívás is elképzelhető.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Kavosz vezérigazgatója szerint az uniós pályázatokkal nem csak az erős cégeket kellene támogatni, mivel a hozzávetőleg 670 ezer hazai, ténylegesen működő mikro-, kis- és középvállalat több mint 90 százaléka néhány fős, kevés alkalmazottat foglalkoztató családi cég, amelyektől nem lehet elvárni, hogy új üzemet építsenek, hiszen 80-90 százalékuk a szolgáltatói szektorban működik.
Krisán László arról is beszélt a lapnak, hogy az idei év több nyitott kérdést is felvet a vállalatok számára, ezek közé sorolta a szűk építőipari kapacitást, a minimálbérek emelésének kigazdálkodását, a kkv-szektort érintő tőkehiányt, a működést nehezítő bürokráciát, valamint az új közbeszerzési törvény miatti változásokat, de véleménye szerint a cégek így is bizakodóak.
