Ezek a tervek
Az Európai Tanács elnökének elmondása szerint az úgynevezett „Valletta cselekvési tervben” szerepel a munkalehetőségek kiszélesítése a kivándorlásban leginkább érintett országokban, valamint az elérhető ösztöndíjak számának megduplázása a továbbtanulni vágyók számára. A tervek között szerepel az is, hogy 2016 közepéig regionális fejlesztési és védelmi programokat indítanak Afrika szarván és Észak-Afrikában.
A dokumentumban közös nyomozócsoport felállításáról is szó esik az embercsempészet és az emberkereskedelem felszámolása érdekében. Ezt először Nigerben hoznák létre, és ha ott beválik, akkor más érintett országokban is hasonló intézkedésekre kerülhet sor. Arról is rendelkezik a terv, hogy afrikai hivatalnokok fogják segíteni az illegális migránsok azonosítását Európa-szerte.
Működik a párbeszéd
Macky Sall szenegáli miniszterelnök szerint a máltai csúcstalálkozó az összefogást, a kiegyensúlyozottságot és az erők egyesítését jelentette. A kormányfő kiemelte, hogy a cselekvési terv és az ülés végén elfogadott politikai nyilatkozat mutatja, hogy működik a párbeszéd Európa és Afrika között, a csúcs résztvevői által jóváhagyott pénzügyi alap pedig azt bizonyítja, hogy közös probléma és közös célok állnak a két szomszédos kontinens előtt.
„Nincsenek olyan illúzióink, hogy egy éjszaka alatt meg tudjuk oldani a helyzetet. De elkötelezettek vagyunk a mellett, hogy az emberek számára alternatívákat kínáljunk életük kockáztatása helyett” – mondta záróbeszédében Donald Tusk.
Elindult a lavina
A konzervatív CDU politikusa német hírportálok csütörtöki beszámolói szerint előző este egy berlini tanácskozáson elmondott beszédében kiemelte, hogy lavinát akár egy „kissé óvatlan síző” is elindíthat azzal, hogy „a lejtő tetején megmozgat egy kis havat”.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nem tudni, hogy a lavina már lezúdult a völgybe vagy a lejtő felső részén van. Amennyiben még csak most indul meg lefelé, „a kihívás elég nagy”, és Németország egyedül nem tud megbirkózni vele, még az uniós belső határt képező határainak ellenőrzésével sem.
A migrációs nyomás problémáját az európai országok csak közösen tudják megoldani, és ha ez nem sikerül, akkor „nagyon rossz lesz mindannyiunknak” – mondta a miniszter.
A menekülthullám a globalizáció megnyilvánulása
Hangsúlyozta: Németországnak földrajzi fekvéséből és történelméből adódóan kötelessége dolgozni azért, hogy „mindenáron sikerüljön az európai egyesülés”.
Korábban már többször kifejtett gondolatát megismételve kifejtette, hogy a menekülthullám a globalizáció megnyilvánulási formája, a menedékkérők tömeges beáramlása Németországba „társadalmunk randevúja a globalizációval”.
Wolfgang Schäuble a Centrum für Europäische Politik (cep) nevű agytröszt alapításának tizedik évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson fejtette ki véleményét. A cep honlapján megjelent beszámoló szerint szólt arról a meggyőződéséről is, hogy hosszabb távon egyre inkább előrehalad az a folyamat, amelyben a nemzetállamok elveszítik szabályozási monopóliumukat. Az internet és a pénzügyi piacok szabályozásával kapcsolatban kiemelte, hogy „a nemzetállam nem tudja megoldani ezeket a nagy feladatokat”.
