Európában a lakosság várható élettartama átlagosan 80 év, Közép- és Kelet-Európában azonban ennél jellemzően néhány évvel kevesebb ideig élnek az emberek. Magyarországon a most 60 évesek a számítások szerint átlagosan még 20 évig élnek, ami megfelel a kontinens átlagának, ebből pedig a statisztikák szerint közel 15 év jó egészségben telik. Ezzel szemben a most 60 éves németek és osztrákok még tovább, 24 évig élnek majd, és csak az utolsó 6 évben lesznek komolyabb egészségügyi gondjaik.
Van, aki nem vonul vissza
Az aktívan munkával töltött évek után a legtöbben valószínűleg alig várják a nyugdíjas élettel járó pihenést, hiszen a szabadidős tevékenységekre is sokkal több idő jut már ezekben az években, ráadásul az egészségben töltött éveket az aktívan, akár rendszeres sportolással is eltöltött idő jelentősen megnövelheti. A világon akadnak olyanok, akik viszont nem vonulnak vissza a munka világából, így évekkel nyugdíjba vonulásuk után is például akár modellként vagy színészként dolgoznak, immár szakmájuk legidősebb képviselőjeként. Számos sportághoz is köthetőek ilyen rekordok, így találkozhatunk közel 100 éves jógaoktatóval és úszóval, futóval , valamint 80 éves szörfössel és testépítővel is a világban.
Magyarországon a Balaton-átúszáson sem ritka, hogy 80 éven felüliek vesznek részt a megmérettetésen: 2007-ben például egy 87 éves induló is teljesítette a távot. Az aktív életmód azonban nem csupán a sportot takarja, hiszen a magyar nyugdíjasok körében a táncházak és kirándulások is igen népszerűek, amit jellemzően különféle klubok segítenek megszervezni.
Speciális képzések nyugdíjasoknak
A fizikai aktivitás mellett a modern technikai eszközök is egyre elterjedtebbek a nyugdíjasok körében: az elmúlt években például a 65 éven felülieknél jelentős növekedésnek indult az internethasználat, a brit Ofcom 2014-es kutatása legalábbis erre mutatott rá. A tavalyi évben a 65 éven felüliek közel 40%-a használta az internetet, átlagosan pedig heti 9 órát töltöttek online különféle weboldalak böngészésével és email-jeik olvasásával. 2012-höz képest megtriplázódott a táblagépet használók aránya is a 65-74 éves korosztályban, így mostanra minden ötödik nyugdíjas kezel rendszeresen ilyen eszközt. A számítógép- és internethasználat hazánkban is egyre elterjedtebbé vált, amit elősegítenek a speciális informatikai képzések, melyeket kifejezetten nyugdíjasok számára indítanak alapítványok, civil- és kormányzati szervezetek.
Jelentősen befolyásolhatja az életkor a nyugdíjak reálértékét
Mind a szabadidős tevékenységek, mind az online időtöltés segít abban, hogy a nyugdíjas éveiket élvezők kikapcsolódhassanak, aktív öregkort élhessenek meg. Lelki egészségünk érdekében ugyanakkor a nyugdíjas évekre már 30-40 éves korunkban érdemes gondolni, hiszen aktív öregkort csak anyagilag függetlenként élhetünk majd. Az előrejelzések szerint 2050-re az osztrák lakosság 30, a német lakosság 40%-a lesz hatvan év feletti. Hazánkban hasonlóak a kilátások, hiszen 2030-ra a lakosság több mint negyede, 2050-re pedig már a harmada lesz hatvan éven felüli, ami jelentősen befolyásolhatja az állami nyugdíjak reálértékét is.
