Hosszabb távú hatásokra készülhetünk
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a brit gazdaság fontos, de nem kiemelkedő partnere Magyarországnak, a teljes exportból mintegy 4-5 százalékos súlyt képvisel. A Brexit így sokkal inkább közvetetten, az EU-t is érő gazdasági hatáson keresztül gyűrűzne be – vélte.
A szakértő szerint a kilépéssel 2017 végéig nagyjából 0,1-0,5 százalékponttal mérséklődne az EU bruttó hazai termékének (GDP) növekedési üteme, így ez a magyar gazdaság teljesítményét is 0,1-0,4 százalékponttal vetné vissza. Elsősorban a lassabb külső gazdasági növekedés miatt lehet alacsonyabb a magyar termékek iránti kereslet – vélte.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Az ING elemzője szerint ennél is jelentősebb, hosszabb távú hatása lehet az elmaradt beruházásoknak és a közvetlen külföldi működőtőke (FDI) beáramlás csökkenésének, ezek ugyanis rontják a potenciális növekedés ütemét is. Úgy látja, összességében negatív hatást gyakorol majd a Brexit, de ez nem azonnal, hanem időben elnyújtottan jelentkezik. Ha kilépésre kerülne sor, az csak két év múlva történne meg ténylegesen, és sok múlik azon, hogyan alakul azt követően az EU és Nagy-Britannia gazdasági kapcsolata
Mindenképp veszítenénk
Virovácz Péter szerint elsősorban azt kellene tudni, hogy a Brexit után milyen formában lépnek ismét szövetségre az EU-val a britek. A norvég modell továbbra is magas költségvetési hozzájárulást követelne a britektől – így az EU-t ezzel túl nagy hátrány nem érné -, míg a svájci modell esetében már jelentősebb költségvetési forrástól eshet el az EU.
Jelenleg a britek az EU-s költségvetés 5-6 százalékát adják, ám ebből kapnak is vissza pénzt, nettó uniós mérlegük így a brit GDP nagyjából 0,5 százalékára rúg. A britek kilépése önmagában 7 milliárd euróval csökkenti az uniós költségvetést – feltéve, hogy a kilépés után semmilyen megállapodás nem születik a felek között -, de ez csak a kilépés évétől, vagyis nem a szavazás utáni naptól érvényes – tette hozzá.
A kieső bevételt vagy befizetteti a többi tagállammal az EU – nagyobb hozzájárulást kér mindenkitől – vagy csökkenti a költségvetését. Jelenleg előbbi lépés tűnik a legvalószínűbbnek – vélekedett. Nettó értelemben tehát mindenképpen valamennyit veszítene a magyar gazdaság is a kevesebb forrás, vagy magasabb költségek miatt.
Az ING elemzője szerint a britek kilépése esetén az EU keményen tárgyal majd, ezzel is bátortalanítani igyekezvén a többi esetleges kilépést fontolgató tagállamot, hogy a kilépés bizony fájdalmas és nagyon komoly gazdasági áldozatokkal jár.
Visszavághatnak a forrásokból
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője sem gondolja, hogy Brexit esetén drasztikusan tovább csökkenne a kétoldalú külkereskedelmi forgalom, mivel nincs kimagasló külkereskedelmi kapcsolat Magyarország és Nagy-Britannia között. Az export legnagyobb része, 70 százaléka a feldolgozóiparból származik, míg a behozatal 40 százalékát teszi ki ez a szektor.
Az elemző kitért arra, hogy a válság óta 45 százalékára esett az unióba irányuló brit export, míg az import nőtt az elmúlt 1-2 évben. Innen egy kicsit vissza tud esni a forgalom meglátása szerint, de ez függ attól is, milyen bilaterális vagy uniós kereskedelmi szerződéseket köt majd az unió, illetve tagállamai Nagy-Britanniával. Az uniós forrásokról elmondta, valószínű, hogy kilépés esetén is be kell fizetniük a briteknek a költségvetésbe 2017-18-ig. Elképzelhetőnek tartotta, hogy a Magyarországnak járó forrásokból is visszavágnának valamennyit.
Kicsi a kitettségünk
Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a magyar-angol külkereskedelemre negatív hatása lenne a kilépésnek, de a magyar GDP-re szinte semmilyen hatást nem gyakorolna. A legsúlyosabb probléma a vámunió megszűnése lenne, főleg Nagy-Britannia számára, mert amíg az EU kivitelének 8 százaléka megy a szigetországba, addig a britek kivitelének 45 százaléka talál vevőt az unióban. Anglia sokkal inkább meginná a levét a kilépésnek – mondta.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az elemző szerint Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy viszonylag kicsi a kitettsége Nagy-Britannia felé. Az uniós költségvetést kilépés esetén ugyan át kell alakítani szerinte, de lesz egy 2 éves türelmi idő, amíg kezelni tudják a helyzetet, mivel nem szűnik meg a tagság egyik napról a másikra.
Az OTP-t érintené csak a Brexit
Úgy vélte, a magyar tőzsdére nem lenne számottevő hatása a Brexitnek, mivel a BÉT súlya nemzetközileg elenyészően kicsi, lényegében egyedül az OTP reagálja le a külföldi mozgásokat. Az utóbbi hetekben a tőzsdéken a befektetők a biztonságot keresték, inkább kötvényeket és a „defenzív” szektorok – fogyasztási, közüzemi szektor, távközlés – papírjait vették a befektetők.
Tatha Ghose, a Commerzbank vezető elemzője egy szerdai sajtóbeszélgetésen említette, hogy mivel a bruttó hazai termék (GDP) százalékában Magyarország kapja az egyik legtöbb uniós forrást (Bulgáriával, Horvátországgal együtt), így közvetetten érintheti Nagy-Britannia mint nettó befizető ország esetleges kilépése az unióból. Hozzátette, hogy nem lehet a támogatások méretéből következtetéseket levonni, mert azokra nincs közvetlen hatással az esetleges kilépés. Egészen bizonyos, hogy Németország és Franciaország kidolgoz egy új mechanizmust az uniós költségvetésre, ha Brexit lesz – szögezte le.
