Történelmi csúcsra emelkedett a bevándorlók száma az Európai Unióban. Egy friss kutatás szerint 2025-ben már 64,2 millió külföldön született ember élt a közösségben. A szám egyetlen év alatt több mint 2 millióval nőtt, miközben a migrációs terhek továbbra is erősen néhány tagállamra koncentrálódnak, ami újra reflektorfénybe helyezi az EU egyik legérzékenyebb politikai és gazdasági kérdését.
Rekordot döntött a bevándorlók száma az EU-ban és már 64,2 millióan élnek a blokkban
Történelmi csúcsra emelkedett a bevándorlók száma az Európai Unióban. Egy friss kutatás szerint 2025-ben már 64,2 millió külföldön született ember élt a közösség területén. Ez mintegy 2,1 milliós növekedést jelent egyetlen év alatt, és jól mutatja, hogy a migráció továbbra is az egyik legfontosabb demográfiai és gazdasági kérdés Európában. A tanulmány szerint a növekedés nem egyenletes, és az egyes tagállamokra nagyon eltérő nyomás nehezedik – olvasható a hír a Reuters oldalán.
Rekordszintre nőtt a bevándorlók száma az EU-ban
A Centre for Research and Analysis on Migration at RFBerlin friss jelentése alapján 2025-ben 64,2 millió bevándorló élt az Európai Unióban. Ez nemcsak új rekord, hanem erős növekedés is a 2024-es szinthez képest. Egy év alatt körülbelül 2,1 millióval emelkedett a számuk. A jelentés szerint 2010-ben még 40 millió volt ugyanez a mutató, vagyis másfél évtized alatt rendkívül jelentős bővülés történt.
A kutatás Eurostat- és ENSZ Menekültügyi Főbiztosság-adatokra támaszkodik. A mostani számok széles körben használt nemzetközi adatforrásokra épülnek. Ez azért fontos, mert a migrációról szóló vitákban gyakran eltérő becslések jelennek meg, a most idézett adat viszont egy kutatóintézeti összesítésből származik.
Németország maradt a legnagyobb befogadó
A tanulmány szerint továbbra is Németország a legnagyobb befogadó ország az Európai Unióban. Közel 18 millió külföldön született ember él ott. Különösen figyelemre méltó, hogy ennek a népességnek 72 százaléka munkaképes korú, ami azt jelenti, hogy a migráció nemcsak társadalmi, hanem munkaerőpiaci és gazdasági kérdésként is kulcsszerepet játszik az országban.
A jelentés egyik szerzője, Tommaso Frattini szerint Németország továbbra is Európa első számú célországa a migránsok számára, nemcsak abszolút számban, hanem részben a népességarányokat tekintve is. Ez arra utal, hogy az ország gazdasági súlya, munkaerőpiaca és szociális rendszere továbbra is erős vonzerőt jelent.
Spanyolországban volt a leggyorsabb a növekedés
Miközben Németország a legnagyobb befogadó maradt, a leggyorsabb növekedést Spanyolországban mérték. Az ország egy év alatt mintegy 700 ezer új külföldön született lakossal bővült, így a bevándorló népesség száma 9,5 millióra emelkedett. Ez azt jelzi, hogy a migrációs nyomás és a beáramlás dinamikája egyre inkább több ország között oszlik meg, még ha nem is egyenletesen.
A kutatás arra is rámutatott, hogy az EU-n belül nagyon eltérő a bevándorlók aránya. Luxemburg, Málta és Ciprus például a népességéhez képest különösen magas bevándorlói aránnyal szembesül. Vagyis nem csak a nagy tagállamok érintettek erősen: a kisebb országokban lakosságarányosan még nagyobb lehet a migráció hatása.
Néhány országra koncentrálódnak a menedékkérelmek
A tanulmány szerint a menedékkérelmek is erősen néhány tagállamra koncentrálódnak. Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Németország együtt az összes menedékkérelem közel háromnegyedét adja az Európai Unióban. Ez azt mutatja, hogy a migrációs és menekültügyi terhek eloszlása továbbra sem kiegyensúlyozott az EU-n belül.
Németország a menekültek számában is az első helyen áll. Összesen 2,7 millió menekültet fogadott be. Ez különösen fontos adat a mostani európai vitákban, mert jól érzékelteti, hogy a legnagyobb tagállamok egyszerre viselik a gazdasági bevándorlás és a menekültügy terheit is.
Egyre fontosabb gazdasági és politikai kérdés
A rekordmagas szám arra utal, hogy a bevándorlás már nem átmeneti jelenség az Európai Unióban, hanem tartós szerkezeti folyamat. Mivel a külföldön született népesség jelentős része munkaképes korú, a migráció közvetlen hatással van az európai munkaerőpiacra, a jóléti rendszerekre, a lakhatásra és a politikai vitákra is. A mostani jelentés különösen azért figyelemre méltó, mert azt mutatja, hogy a növekedés nem állt meg, hanem 2025-ben új történelmi csúcsra ért.
Az adatokból az is látszik, hogy az uniós tagállamok helyzete erősen eltér. Míg egyes országok abszolút számban fogadnak sok bevándorlót, mások a saját népességükhöz mérten kerülnek nagyobb nyomás alá. Ez a következő időszakban várhatóan tovább élezheti az EU-n belüli vitákat a közös migrációs szabályokról, a menedékkérelmek kezeléséről és a tehermegosztásról. Ez utóbbi megállapítás következtetés a jelentésben bemutatott egyenlőtlen országos mintázatokból.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
