Sötét mód ikon
2026 február 09
A repülőtársaság törölte a járatot? – Az  EU bírósági döntése szerint a teljes jegyár visszajár

A repülőtársaság törölte a járatot? – Az EU bírósági döntése szerint a teljes jegyár visszajár

Fontos, utasokat védő döntést hozott az Európai Unió Bírósága. Járattörlés esetén nemcsak a repülőjegy árát, hanem a közvetítők által felszámított díjakat is vissza kell fizetni az utasoknak.

Az Európai Unió Bírósága járattörléseknél utasokat védő döntést hozott. Forrás: Unsplash

Sokan már tapasztalták járattörlés után ugyan visszautalják a repülőjegy árát, de valahogy mégis „hiányzik” belőle egy tétel. Tipikusan az a pár tíz eurós összeg, amit a foglalási oldal vagy utazási portál számolt fel kezelési díjként, jutalék formájában. Az Európai Unió Bírósága most egyértelművé tette, hogy járattörlés esetén ezt a közvetítői díjat nem lehet egyszerűen levonni. A utasnak a teljes jegyárral el kell számolni.

Járattörléskor a közvetítői jutalék is visszajár az utasoknak

Ha törlik a járatot, a légitársaságnak nem csak a repülőjegy alapárát kell visszautalnia, hanem a foglalási közvetítők, például online utazási portálok által felszámított jutalékot is vissza kell térítenie. A luxembourgi döntés azoknak fontos, akik nem közvetlenül a légitársaságnál, hanem közvetítőn keresztül vásároltak jegyet. A döntés egyébként komoly precedenst jelent az online repülőjegy vásárlások esetében. A légitársaságoknak a közvetítői díjat is kell fizetniük a járattörlések esetén – olvasható az Európai Unió bíróságának döntéséről szóló sajtóközleményében.

A vita lényege, ki fizesse vissza a közvetítői díjat?

A probléma ott kezdődik, hogy sokan nem közvetlenül a légitársaságnál vásárolnak, hanem közvetítőkön keresztül, mint például az online utazási irodák és foglalási portálok. Ilyenkor a jegy végösszegébe gyakran bekerül egy külön közvetítői díj is.

Járattörléskor a légitársaságok sokszor úgy érvelnek, ők csak a „saját” jegyárat látják, a közvetítői jutalék nem náluk keletkezik. És ezt a közvetítővel kell rendezni.

Az EU bírósága szerint viszont a helyzet ennél egyszerűbb az utas szemszögéből, Ha a légitársaság elfogadja, hogy közvetítő a nevében értékesít jegyet, akkor a közvetítői díj a jegyár megkerülhetetlen része és járattörlésnél vissza kell járnia.

A konkrét ügyben 95 eurót levontak a visszatérítésből

Az ítélet alapjául szolgáló esetben az utasok egy utazási portálon vettek jegyet a KLM egyik útvonalára. A járatot később törölték, a légitársaság visszatérítette a jegy árát, de levont közel 95 eurót, mondván, ezt a közvetítő díjként számította fel.

Az ügy végül bíróságra került, és az osztrák legfelsőbb bíróság az EU Bíróságától kért iránymutatást. A KLM azzal védekezett, hogy nem tudott a jutalék összegéről, sőt a létezéséről sem feltétlenül.xx

.

A jutalék „a jegyár megkerülhetetlen része”

Az Európai Unió Bírósága most kimondta, ha a légitársaság elfogadja, hogy egy közvetítő a nevében és számlájára értékesítsen jegyeket, akkor vélelmezhető, hogy tisztában van azzal, hogy a közvetítő jutalékot számít fel. A bíróság szerint ez a díj a repülőjegy teljes árának megkerülhetetlen része, ezért a légitársaság által jóváhagyottnak tekintendő és vissza kell fizetni törlés esetén.

A bíróság szerint nem kell ismerni a jutalék pontos összegét

A KLM az ügyben azzal érvelt, hogy nem tudott sem a jutalék létezéséről, sem annak összegéről. A mostani döntés egyik legfontosabb eleme éppen az, hogy nem feltétel, hogy a légitársaság pontosan ismerje a jutalék mértékét. Ha a közvetítő a légitársaság rendszerében/eljárásában „hivatalosan” értékesít, akkor a jutalék felszámítása üzleti gyakorlatként előrelátható, így a visszatérítésből sem lehet egyszerűen kivágni.

Már volt korábban ehhez hasonló ítélet

A bíróság emlékeztetett, hogy volt már egy 2018-as ítélet (Harms kontra Vueling, C-601/17) amelyben arról hoztak döntést, hogy a jegy árának a visszatérítésénél bizonyos esetekben a közvetítői díjra is ki kell terjednie. A mostani döntés is ezt mondta ki. Nem lehet azzal kibújni, hogy „nem ismertük a pontos összeget”. 

Mivel ez előzetes döntéshozatali eljárás volt, a luxembourgi bíróság nem az osztrák per végkimenetelét hirdette ki, hanem az EU-jog értelmezését adta meg. A végső döntést az osztrák bíróságnak kell meghoznia.

Mit jelent ez a gyakorlatban az utasoknak?

A döntés szerint a járattörlésnél a visszatérítésnek azt kell közelítenie, amit az utas ténylegesen kifizetett, nem csak azt, ami a légitársaság „saját jegyára” volt. Ez abban az esetben is jár a visszatérítés, ha az utas online utazási portálon vett jegyet. Abban az esetben is, ha a foglalásnál volt kezelési költség vagy jutalék. Illetve akkor is jár a teljes visszatérítés a járat törlése után, ha a légitársaság csak részben utalna vissza.

A döntésnél hivatkoztak a jegyár visszatérítéséről szóló EU rendeletről  (EU261 8. cikkely), amely nem automatikusan a kártalanításról szól. A kártalanítás 250–600 euró közötti összeg külön feltételekhez kötött.

Mire érdemes figyelni, ha közvetítőn keresztül történt a foglalás és törölték a járatot?

Javasolt megőrizni a foglalást és annak a tételes bontását, amely tartalmaza a végösszeget és a jutalékot vagy kezelési díjat. A járattörlés esetén, ha a légitársaság „levonással” utal vissza, érdemes írásos elszámolást kérni, és a hivatkozást miért maradt el a teljes összeg.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)

Oszlányi Gyöngyvér



Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.