Kockázatjelző skála
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakértői csütörtökön ismertetett új helyzetértékelésükben közölték, hogy a cég által kidolgozott, 28 feltörekvő gazdaságra kiszámolt átlagos kockázatjelző (Capital Economics Risks Indicator, CERI) jelenleg 4,1. A ház szerint ez sokkal alacsonyabb a korábbi válságos időszakok mutatóinál.
A részvény- és devizapiaci reálárfolyamok ingadozása, a magánszektor hitelellátása, a külkereskedelmi egyenleg és a rövid lejáratú külső adósságállomány figyelembevételével összeállított modell nullától 10-ig terjedő skálán méri a válságkockázatot.
A Capital Economics elemzői hangsúlyozzák, hogy egyetlen olyan felzárkózó gazdaság sem élt még át pénzügyi válságot, amelynek CERI-indexe 5,0 alatt volt, és az új felmérésbe bevont gazdaságok zömében, köztük Magyarországon e szint alatt jár a mutató.
Fordulat a hangulatban
A ház szerint az elmúlt másfél év nagy feltörekvő piaci eladási hullámai után a legutóbbi időszakban már fordulat tapasztalható a befektetői hangulatban, és a cég kockázati mutatójának átlaga ennek megfelelően hónapok óta folyamatosan lefelé tart. Az átlagon belül vannak azonban továbbra is kirívóan kockázatos helyi piacok, közülük is a legkockázatosabb Venezuela, a legmagasabb, 10-es CERI-indexszel.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Capital Economics szerint az olajárak zuhanásának nyomán ez nem meglepő, hiszen a venezuelai export 95 százalékát a nyersolaj adja. A második legveszélyeztetettebb gazdaság Kína, 8-as szintet meghaladó CERI-mutatóval. A cég szerint ennek két fő oka van: az egyik a kínai tőzsdék 2014 és 2015 nyara között végbement meredek árfolyam-emelkedésének öröksége. Az ezt követő összeomlásszerű zuhanást sikerült ugyan megállítani, ám a pénzügyi válságok általában több hónappal a részvényárfolyam-buborékok kipukkadása után szoktak jelentkezni – hangsúlyozzák a Capital Economics elemzői. A ház szerint a másik fő tényező a magánszektorbeli adósságállomány gyors ütemű felduzzadása az elmúlt évtizedben.
A Capital Economics londoni elemzői szerint Kínában nem fenyeget ugyan azonnali adósságválság, de „a hitelpiaci tobzódás” később már gondokat okozhat.
Magyarország kevésbé veszélyeztetett
A ház által alkalmazott kockázatmérő modell alapján Magyarország a közép-európai EU-gazdaságok közül a legkevésbé veszélyeztetett helyen áll, 2-es szintet alig meghaladó CERI-indexszel. Csehország és Lengyelország pénzügyi kockázati mutatója a 3-as szint közelében jár a Capital Economics mérése alapján. Más nagy londoni házak mérési modelljei is a magyar gazdaság válságkockázatának csökkenését mutatják.
A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege rendszeresen összeállítja számos mérőszámból képzett térségi sérülékenységi mutatóját (Vulnerability Scoring Indicator, VSI). Legutóbbi értékelésükben a ház elemzői kiemelték, hogy 2008-ban, a globális pénzügyi válság elhatalmasodásának évében még a magyar gazdaságé volt a legrosszabb VSI-index az európai felzárkózó térségben, azóta azonban éppen a magyar sérülékenységi mutató javult a régión belül a legnagyobb mértékben, mindenekelőtt a külső fizetési helyzetet mérő változók – köztük a folyómérleg-egyenleg és a külső adósságráta – javulása miatt.
Erőteljes pozíció
A Morgan Stanley elemzői szerint jelenleg Magyarország külső pénzügyi pozíciója a legerőteljesebb a cég által vizsgált felzárkózó gazdaságok között, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes többlete ugyanis meghaladja a hazai össztermék (GDP) 9 százalékát. Igaz, hogy ebben jelentős része van az olajárak zuhanásának, de a többlet zömét nem ciklikus, hanem szerkezeti tényezők magyarázzák – állt a Morgan Stanley tanulmányában.
A ház szerint emellett jelentősen csökkentette a magyar gazdaság külső sérülékenységét a külső adósság meredek ívű csökkenése is a devizaalapú hitelek átváltása nyomán, valamint az, hogy folyamatosan bővül a magyar állampapírpiac hazai befektetői bázisa.
