A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint novemberben a bruttó átlagkereset 285 800 forint volt, 8,2 százalékkal nőtt egy év alatt, miközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó szabályainak változása miatt 9,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva az átlagos bruttó kereset meghaladta a 300 ezer forintot, a nettó pedig átlépte a 200 ezer forintos küszöböt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Kellemes meglepetés
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kifejtette, a nettó bérek növekedési üteme komoly pozitív meglepetést okozott. Ilyen mértékű béremelkedésre évek óta nem volt példa a magyar gazdaságban – hívta fel a figyelmet.
Kommentárja szerint a bérek gyorsabban nőttek a költségvetési szférában, ahol 12,2 százalékos volt a nettó keresetek éves emelkedése, míg a versenyszférában 8,7 százalékos. Ennek oka elsősorban az, hogy a novemberi átlagos prémiumkifizetések az állami szférában 37 százalékkal emelkedtek éves összevetésben – mutatott rá.
A következő hónapokban a munkaerőhiány, a minimálbér emelése, illetve az általános bérnyomás még ennél is dinamikusabb, akár 10 százalékot is meghaladó béremelkedést okozhat – közölte Virovácz Péter.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Együtt gyorsul az inflációval
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint nem meglepő, hogy a keresetek gyors tempóban emelkednek, mert a magyar munkaerőpiac kifejezetten feszessé vált és a rendelkezésre álló munkaerő alacsony szintre csökkent. A feszes munkaerőpiac, illetve a minimálbér és a szakmai bérminimum jelentős emelése együttesen támogatja, hogy a gyors bérnövekedési ütem fennmaradhasson és akár tovább gyorsulhasson 2017-ben – mutatott rá.
Kifejtette, a reálértelemben véve is jelentős bérnövekedés a háztartások felfutó fogyasztása miatt erősíteni fogja a magyar gazdaság aktivitását. Kommentárjában ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a felfutó kereslet valószínűleg együtt jár majd az inflációs ráta gyorsulásával is.
Az Erste szakértői szerint idén 3,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, az inflációs ráta pedig átlagosan 2,3 százalék lehet 2017-ben – jelezte Ürmössy Gergely.
A fogyasztás lehet a húzóerő
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte, várakozásaik szerint idén 10 százalékkal emelkedhetnek a bérek, ami a várt 2,3 százalékos infláció mellett 7,7 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. Elemzésében kifejtette: 2013-tól 2017 végéig összesen 28,5 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 32,5 százalékkal nőhetnek a reálbérek.
A szakértő szerint egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években is, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.
A következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje, az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt – hangsúlyozta Suppan Gergely.
