A devizahitelek forintosítása is sokat számít
A nettó külső adósság mérséklődését jelentősen befolyásolta, hogy a devizahitelek forintosításához köthetően a jegybank 2,9 milliárd euró deviza likviditást folyósított a bankoknak a negyedév során – ennek hatására bankok nettó külső adóssága jelentősen, 1,8 milliárd euróval – a GDP 1,7 százalékának megfelelő összeggel – csökkent, míg a jegybankkal konszolidált államháztartásé 1,2 milliárddal emelkedett.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A vállalati szektor nettó külső adóssága 0,2 milliárd euróval emelkedett, így az összes külső adósság csökkenése 0,4 milliárd eurót tett ki az első negyedévben, ami alig több, mint tizede az előző negyedévi majdnem 4 milliárdnak.
Még így is jobb az elvártnál
A bruttó külső államadósságot csökkentette, hogy az első negyedévben is folytatódott a külföldiek állampapír-állományának leépülése. Az ország rövid – éven belüli – lejáratú adóssága az első negyedévben 1 milliárd euróval, 20 milliárd euró közelébe csökkent.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az eredeti futamidő szerint is éven belül lejáró adósság az első negyedévben 0,6 milliárd euróval, március végére, a 2005 óta a legalacsonyabb szintre, 13,4 milliárd euróra apadt. A hátra lévő futamidő szerint egy évesnél rövidebbé váló, „berövidülő” külső adósság 0,4 milliárd euróval csökkent az első három hónapban.
A rövid lejáratú külső adósság 1 milliárdos csökkenésével szemben a devizatartalékok 2,8 milliárd euróval zsugorodtak és március végén 27,6 milliárd eurón álltak, vagyis apadt a tartalékoknak a rövid külső adóssághoz viszonyított többlete.
A befektetők és a jegybank által is kiemelten követett Guidotti-szabálynak megfelelően azonban a tartalékok az idei első negyedévében is számottevően, több mint 7 milliárd euróval meghaladták a rövid lejáratú külső kötelezettségállományt – mutat rá az MNB jelentése.
