Még mindig a Brexit lehetséges hatásain csámcsog a piac. Pláne, hogy Soros Györgytől megint érkezett egy piacmozgató bonmot: szerinte a Brexit pénzügyi krízist indított el. Vajon a jegybankok mit tesznek ilyen helyzetben?
Halálkereszt árnyékában
Már május végén feltűnt a pénzügyi piacokon az úgynevezett „halálos keresztezés”, vagyis a Death Cross – emlékeztetnek az Admiral Markets elemzői, hozzátéve: hogy az S&P 500 index olyan mintát mutatott, amit csak kétszer láthattunk az elmúlt 20 évben, mégpedig 2001 márciusában és 2008 júniusában. Technikailag olyan helyzetről van szó, amikor az 50-es mozgó átlag felülről metszi a 100-as periódusú mozgó átlagot a heti grafikonon. Az ilyen ritka együttállások komoly esések velejárói, így 2001-ben 29 százalékot zuhant, míg 2008-ban 19 százalékot esett az index, mielőtt feltűnt volna a kereszt. Ehhez képest idén májusban 5 százalékos esés után bekövetkezett a Death Cross. Ami kedvező előjelnek mégsem mondható.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Carney nem jött zavarba
Tegnap Mark Carney, az angol jegybank (BoE) elnöke arról beszélt, hogy a Brexit hatására romlottak a gazdasági kilátások, ezért valamilyen, növekedést támogató monetáris lazításra lehet szükség a nyár folyamán. Ennek hatására előbb korrigált a GBP, majd újabb 200 pipet zuhant, alig másfél óra alatt.
Carney szóbeli intervenciója első ránézésre érthetetlen, bár van benne logika. Nem beszélt kamatemelésről, mert azzal fékezné a brit gazdaságot, s még nagyobb bajt okozna. Üzenete kettős: a jegybank nem pánikol a gyenge font miatt, s a piacoknak sincs okuk pánikra, mert lesz likviditás.
Összefognak a jegybankok?
A jegybankok esetleg léphetnének valami hasonlót, mint 2009-ben, amikor összehangoltan cselekedtek a likviditás fenntartása érdekében – mondta Pálffy Gergely, a Raiffeisen devizaelemzője. Hozzátéve: ez túlzó várakozás lenne, hiszen most likvid a piac, minden eszköznek rendes az árjegyzése. Egészen más a helyzet, mint a Lehman Brothers csőd után, amikor a bankközi piacon is csak kockázati felárral lehetett forráshoz jutni. Most legfeljebb a BoE és a Fed részéről várhatunk további lazítást, míg az EKB-tól nem remélhetünk újdonságot.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Stabilizálódhat az árfolyam
A font zuhanása láthatóan nem rendítette meg az angol jegybankot – folytatta. Pláne, hogy a brit inflációs kilátások, amit az infláció követő kötvényekből számolnak, még javultak is a Brexit után. Mégse becsüljük alá a font esését, hiszen a nagy múltú kábelfont (GBP/USD) az EUR/USD után a második legkereskedettebb devizapár, egyúttal a font fontos tartalékdeviza is. Más szóval a fundamentumok mellett a spekulációs tényezővel is számolni kell.
A mostani sokk ellenére sem valószínű, hogy elhúzódó fontleértékelődésre számíthatnánk. Valójában az a kérdés, hogy a fundamentum (Brexit) vagy a spekuláció (shortpozíciók) állnak ki előbb az esés mögül? Akár a Brexitről derül ki, hogy halva született ötlet, akár a spekulánsok gondolják úgy, hogy már érdemes belevenni a fontba, hamar stabilizálódhat az árfolyam.
