Mindez nem meglepetés, hiszen a jelenlegi politikai kurzus, a kormány már huzamos ideje készült erre a lépésre.
A miniszterelnök is szorgalmazta a módszert
Az ötlet már esztendőkkel ezelőtt felvetődött. Legutóbb maga a miniszterelnök szorgalmazta még tavasszal is ezt az ügyet, hozzátéve, amennyiben sikerül nyélbe ütni a költségvetés nyár eleji elfogadását, akkor ez gyakorlat lehet az elkövetkező években is.
A kérdés azonban az, van-e értelme jó fél esztendővel a 2015-2016-os évforduló előtt már dönteni az ország számára alapfontosságú ügyben?
Kétségtelen, hogy a korábbi esztendőkben nem egyszer volt úgy, kisebb csoda kellett ahhoz, hogy a parlamenti képviselők megszavazzák a büdzsét, amelynek ellehetetlenülése, vagy késése súlyos következményekkel járhatott volna. Merthogy egy ország elfogadott, hivatalos költségvetés nélkül ugyebár működésképtelen. A jelenlegi időszakban azonban ez a veszély nem áll fenn. Korábban az élesebb költségvetési viták idején szűkebb volt a kormánypárti többség, s esetenként reális veszéllyé vált, hogy eredménytelen lesz a szavazás. Most egyáltalán nem ilyen a helyzet.
A másik érdekes kérdés a költségvetés felfogása. Az állami gazdálkodás szempontjából alapvetőnek számító költségvetési törvény még néhány esztendővel ezelőtt is szentírásnak számított. A politikusok úgy tekintettek rá, hogy módosítása – kis túlzással – bűnnek számít, beismerése annak, hogy a tervezéskor, a pénzügyek, a kiadások, a bevételek, a gazdálkodás feladatainak meghatározásakor a kormányzat nem állt a helyzet magaslatán.
A merev költségvetési elszántság elavult
Ez a szemlélet, nyugton állíthatjuk immár a múlté. Felváltotta az a politikai vélekedés, hogy a merev költségvetési elszántság elavult, a pénzügyi, gazdálkodási elképzelések nem lehetnek kőbe vésve, azokat az ésszerűség követelményei alapján felül lehet írni. Ezt éltük át utóbb például akkor, amikor a fővárosi adósságok átvállalásáról, az Iszlám Állam elleni katonai kiadásokról, az Erste Bankban tulajdonszerzéshez szükséges fedezetről volt szó. A kormánypártoknak kényelmes többségük volt ahhoz, hogy súlyos milliárdokkal módosítsák a korábbiakban törvényesen elfogadott büdzsét.
A jövő esztendei költségvetés főbb számainak már tavasszal egyébként el kellett készülniük, ugyanis produkálni kellett az Európai Bizottságnak a konvergencia programot, amely ezeket már tartalmazza.
A dolgok mielőbbi, ha tetszik, a mostani politikai súllyal történő eldöntése, szintén nem újkeletű dolog. Korábban született olyan jogszabály, amelynek alapján a következő négy évre meghatározták volna a költségvetés főbb számait. Ez némiképpen emlékeztet egy időszak tervgazdálkodására, amit azonban – demokratikus rendszerhez méltóan – újabb jogszabály módosítással lehetett helyre tenni.
A szakemberek között vannak olyanok, aki úgy vélekednek, a nyár elejei költségvetésnek inkább külföld felé van üzenete. Esetleg segítheti Magyarország jobb minősítését, államadósságának kedvezőbb besorolását.
Csökkene érezhetően az államadósság is
Ami egyébként az államadósságot illeti, erről egyértelműen dönt a 2016-os költségvetési törvény. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter erről a költségvetési vita után rendezett sajtótájékoztatón egyértelműen nyilatkozott: a kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2 százalékos hiánnyal, 1,6 százalékos inflációval számol, és azt várja, hogy az államadósság a bruttó hazai termék 74 százaléka alá csökken.
Az államadósság érthetőn a nemzetgazdaság fontos kérdése. Értelmezésében azonban gyakran felvetett kérdés, hogy a gazdasági irányítás gyakran trükközik ebből a szempontból a számokkal.
Tény, hogy a magyar államadósság számításának van több érdekes összefüggése. Ezek közül az egyik az árfolyam kérdése. Az, hogy a devizában kimutatott államadósság nagyban függ a kiszámoláskor szükséges árfolyamoktól. Ügyes technikákkal pedig úgy lehet mozgatni, befolyásolni az árfolyamokat, hogy azok, mondjuk, éppen az adatszolgáltatáskor, akár mondjuk egy napra, legyenek a legkedvezőbbek.
A törvény erről a kérdésről egészen pontosan a következőket tartalmazza: A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás 2016. december 31-ére tervezett adóssága 303,7 forint/euró, 289,4 forint/svájci frank és 276,3 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 25.898,5 milliárd forint.
A politikusok szerint adócsökkentés jöhet
Ha az éppen aktuális árfolyamokat nézzük, akkor van még, mit tenni a jövő esztendő végéig. Másfelől ebből a szempontból is reménykedhetünk, nem jön közbe semmi olyan esemény, amely alaposan átformálhatja az árfolyam várakozásokat.
Gyakori felvetés: elfogadható-e, hogy a kormány vezető politikusai a 2016-os költségvetést az adócsökkentések büdzséjének nevezik?
Egyelőre úgy tűnik a 2016-os költségvetés nem hoz átütő fordulatot az adózásban. A különadók, ugyan nem mindenütt egyforma arányban, de maradnak. A legnagyobb bevételt jelentős tételek, az Európában egyedülállóan magasnak számító áfa (kivéve a tőkehúsok), vagy a személyi jövedelemadó terén, bár korábban megfogalmazódtak erőtlen politikai nyilatkozatok, nem lesznek generális változások.
Jövőre tovább nő a fogyasztáshoz kapcsolt adók súlya, amelyekből a kormány csaknem 4.611,7 milliárd forintot – az idei előirányzatnál 215 milliárd forinttal több – bevételt vár. Az áfából származó bevétel 179,5 milliárd forinttal nő az ideihez képest.
