Az alapkamat 2,10 százalékos szinten tartása mellett voksolt Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula, Windisch László.
Mérsékelt marad az inflációs nyomás
Az MNB Monetáris Tanácsának megítélése szerint a magyar gazdaságot kihasználatlan kapacitások jellemzik és az inflációs nyomás középtávon mérsékelt maradhat, előretekintve a reálgazdaság dezinflációs hatása mérséklődik.
A monetáris tanács szerint a gazdaság külső egyensúlyi pozíciója 2014 második negyedévében továbbra is a GDP közel 8 százalékát tette ki. A következő években – a bővülő fogyasztás és beruházás mellett emelkedő import ellenére – növekedhet a külkereskedelmi többlet a cserearány javulása és 2016-tól az élénkülő külső kereslet révén. Ugyanakkor az európai uniós támogatások költségvetési ciklusának lezárulásával összhangban historikus csúcsáról mérséklődhet az uniós transzferek egyenlegének a többlete.
Erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok
A két ellentétes irányú hatás eredményeként a gazdaság folyó fizetési mérlegének többlete és külső finanszírozási képessége a következő években is magas szinten stabilizálódhat. Ezzel összhangban tovább folytatódhat a gazdaság sérülékenysége szempontjából kiemelt jelentőségű külső adósságráták csökkenése – olvasható a jegyzőkönyvben.
Eközben a bruttó adósság alakulására a jegybank önfinanszírozási programja, a lakossági devizahitelek forintosítása, valamint az ahhoz nyújtott jegybanki devizaforrás is támogatóan hat.
A tanács szerint a szeptemberi Inflációs jelentés helyzetértékeléséhez képest összességében erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok.
Több forgatókönyv
A monetáris tanács a decemberi Inflációs jelentés alappályája mellett három alternatív forgatókönyvet azonosított, amelyek a monetáris politika jövőbeli vitelére érdemi hatást gyakorolhatnak. A tartósan alacsonyabb olajárakkal számoló alternatív forgatókönyv feltételezése szerint az olajárcsökkenés döntően kínálati oldalhoz kapcsolódik.
A mérsékeltebb inflációs környezet összességében az alappályánál lazább monetáris politikai irányultság felé mutat, miközben a gazdasági növekedés kedvezőbb lehet. A tartósan alacsony külső keresletet feltételező forgatókönyv a növekedésre és az inflációra nézve lefelé mutató kockázatot jelent, így az inflációs cél elérését lazább monetáris kondíciók biztosítják.
A geopolitikai feszültségek erősödése a külső kereslet visszaesése mellett a kockázati prémium hirtelen, nagymértékű megemelkedését okozhatja, melynek nyomán az árfolyamgyengülés növelheti az inflációs nyomást, így az előrejelzési horizonton az inflációs cél elérését szigorúbb monetáris politika biztosíthatja – olvasható a rövidített jegyzőkönyvben.
