Kovács Levente elmondta, hogy a bankszövetség időrendben hozza meg a szükséges döntéseket. Egy döntést hoztak, a köztársasági elnökhöz fordultak, és kérték, hogy a törvényt küldje el normakontrollra az Alkotmánybírósághoz.
Azzal kapcsolatban, hogy mennyibe kerül a helyzet rendezése a bankoknak, hogyan érinti a tőkeállományt, a főtitkár úgy fogalmazott: egyelőre csak pontatlan becslések állnak rendelkezésre, a bankszövetség éppen a nagy hibalehetőség miatt nem is végez becslést.
Kovács Levente „brutális mértékűnek” nevezte a terhet, amit a jogszabály a bankszektorra kíván hárítani. Ezért – mint mondta – bizonyos bankoknál szükség lehet tőkepótlásra.
Ahol erre szükség van, ott az anyabankok már meg is hozták a döntést, s a tőkepótlást maradéktalanul és időben végre fogják hajtani. Így meg tudják őrizni a magyar bankszektor teljes stabilitását – közölte.
A főtitkár elmondta: ha a törvényt a köztársasági elnök aláírja, az árfolyamrésből eredő összeget a bankszektor a megadott folyamatok szerint vissza fogja fizetni. Ha az egyoldalú szerződésmódosítások érvényességét a bankszektor bizonyos hiteleknél nem tudja megvédeni, akkor ezt szintén visszafizetik az ügyfeleknek – fejtette ki.
Nem tetszik a bankoknak a kétlépcsős megoldás
Kovács Levente hozzátette: a következő rész a forintosítás. A Kúria döntése kimondta, hogy az árfolyamkockázatot a kedvezőbb kamatért az ügyfélnek kell állni, ebből nem lehet mást levezetni, mint hogy a forintosításnak piaci alapon kell végbemennie. Amennyiben ettől a kormány szeretne eltérni, akkor teljes kompenzációra van szükség a bankszektor esetében – hangsúlyozta.
A törvényben leírt határidőket a bankszektor tudja tartani – mondta a főtitkár. Hozzátette ugyanakkor: szeretnék elérni, hogy a visszafizetéssel, illetve az elszámolással együtt történjen meg a forintosítás is, ne kétlépcsős megoldás legyen.
Elhibázott lenne, ha ugyanahhoz a szerződéshez kétszer kellene hozzányúlni, a bankszektor egyszerre, egy időben szeretné a kérdést teljes körűen megoldani – emelte ki.
