Kérdések sokasága
A környezetvédelem volt az egyik leginkább elhanyagolt kérdés a népszavazási kampány alatt. Negyven évi tagság után azonban a környezetvédelem egy olyan terület, amire mélyen hatással van az Európai Unió.
A bizonytalan szavazókban felmerülhet a kérdés, hogy mi fog változni június 23. után? A rendelkezésre álló bizonyítékok mit mesélnek az EU-tagság hatásairól? És főleg, mi változhat, nem csak Nagy-Britanniában, hanem szerte az EU-ban?
Több mint 700 tudományos publikáció áttanulmányozása után a kutatók arra jutottak, hogy az EU-tagok környezeti hatásai összességében pozitívak.
Mi lenne a forgatókönyv?
Megítélni, mi fog történni a népszavazás után elég nehéz, főleg, ha a voksok többségét az elszakadásra fogják tenni. Sok függ attól, milyen feltételekkel hagyhatja el Nagy-Britannia az uniót (ez a folyamat akár egy évtizedig is eltarthat az angol kormány szerint).
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Egy norvég forgatókönyv szerint Nagy-Britanniának a legtöbb uniós jogszabályt alkalmaznia kéne, és továbbra is bele kéne adnia a büdzsébe. A bizonytalanság azonban elég nagy.
A prominens elszakadáspártiak e lehetőség ellen érveltek, inkább egy szabad kereskedelmi modellt preferálnak az egységes piacon kívül. Ez azt jelentené, hogy a legtöbb uniós irányelvet el kéne hagyniuk.
A brit kormánynak el kellett volna döntenie, hogyan csatlakoztassa a kialakuló szabályozási hiányosságokat, valamint a nemzetközi jogszabályok uniós irányelveit is selejtezhetnék, vagy akár jobban testre szabhatnák.
Ezeket a döntéseket valószínűleg már csak a következő választás alkalmával érvényesülő politikus fogják meghozni.
Meg kell győzni a szkeptikusokat
Brit szempontból az első forgatókönyv azt jelenti, hogy új nemzeti mezőgazdasági és halászati politikát kell alkotni, csak úgy, mint a környezetvédelem bizonyos területein – fürdővizek, és a madarak élőhelyei. A második forgatókönyv egy lehetőség, hogy erősítsenek, vagy módosítsanak a legtöbb környezetvédelmi jogszabályon. A britek mindig visszatérő aggodalmai között ott vannak a túlszabályozott EU-normák, ezért nem valószínű, hogy ennél szigorúbb szabályozást fogadnának el.
A zöld mozgalmak attól tartanak, hogy a távozás pártiak vonakodnak megvitatni a környezetvédelmi kérdéseket, mivel számos ember van soraikban, akik szkeptikusak az éghajlati kérdésekkel kapcsolatban.
Csökkenő alkupozíció
Egy szélesebb EU perspektívából nézve a Brexitnek három környezetvédelmi szegmensben is hatalmas hatásai lesznek: a klímaváltozásban, a mezőgazdaságban és a halászatban. A 2008-as éghajlatváltozási törvény óta az Egyesült Királyság sokkal ambiciózusabb uniós és nemzetközi szinten is. A Brexit csökkentené a britek alkupozícióját a Tanácson belül.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A brit kormány eddig is kiállt a mezőgazdaság és a halászat fenntarthatósága mellett. A kormánynak szinte egyáltalán nincs befolyása a Brexit utáni politikába, még akkor sem, ha a kilépés után továbbra is hozzájárulnának a büdzséhez.
Senkinek sem lesz jó
A képet tovább árnyalja, hogy Nagy-Britannia nincs vezető szerepben környezetvédelmi szempontból. Az aktuális szabályozás jó példa erre: a britek az EU-bürokrácia csökkentését szorgalmazták, és azt találgatják, hogy a Brexit vajon meggyengítené-e annyira a vezetőséget, hogy csökkentsék a szabályozási terheket. Paradox módon ez a környezetvédelmi civil szervezeteket harcát erősítené a szabályozási rendszer visszatartásában.
A legtöbb környezetvédelmi mozgalom most a maradás mellett kampányol, de vannak olyanok is, akik inkább semlegesek maradtak. Egy dolog azonban biztos: a Brexit hatalmas fejfájást fog okozni környezetvédelmi szempontból mind a briteknek, mind az EU-nak.
