Már kétszer leállították a kereskedést
A kormány alá rendelt értékpapírpiaci szabályozó bizottság (CSRC) január 1-jei hatállyal léptette életbe az árfolyamok kilengését fékező „circuit breaker” mechanizmust, amelynek működését a Sanghajban és Sencsenben jegyzett 300 legnagyobb társaság CSI-300-as indexéhez kötötték.
„Jelenleg a mechanizmus negatív hatásai erősebbek a pozitívaknál. Ezért a kínai értékpapír-piaci szabályozó bizottság úgy döntött, hogy felfüggeszti a circuit breaker mechanizmust a piaci stabilitás fenntartásának érdekében” – közölte a CSRC szóvivője csütörtökön.
Bevezetése óta, azaz az idei első héten máris két alkalommal, hétfőn és csütörtökön is idő előtt lezárták a kereskedést a sanghaji és a sencseni tőzsdén, mert az irányadó index zuhanása elérte a 7 százalékot. Míg hétfőn kora délutánig folyt kereskedés, csütörtökön már az első félóra elteltével leállította az aznapi kereskedést az automatikus mechanizmus.
Így működik a mechanizmus
A „circuit breaker” egy olyan „árfolyam-hullámtörő” intézkedés, amely a tőzsdei árfolyamok hirtelen és nagymértékű változását hivatott megakadályozni úgy, hogy automatikus kereskedési szünetet rendel el ilyen esetekben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A kínai tőzsdéken az árfolyamkilengés-szabályozó 15 percre felfüggeszti a kereskedést, ha a CSI-300 index 5 százaléknál nagyobb értékben mozdul el a kereskedés megnyitása és a 14 óra 45 perc közötti időtartamban. Ha a mutató kilengése eléri a 7 százalékot, a kereskedés leáll a következő napig.
A tavalyi pánik miatt kellett
A kínai tőzsdéken tavaly nyáron kialakult pánik és eladási rohamok után a kínai hatóságok a nyugati mintát alapul véve döntöttek úgy, hogy bevezetnek egy „circuit breaker” mechanizmust a villámcsapásszerű összeomlás megismétlődésének elkerülése érdekében. Nyugati elemzők már hétfő óta keményen bírálják a kínai szabályozást, túl szűknek tartják az általa biztosított mozgásteret, hiányolják a befektetők megnyugtatását szolgáló azonnali intézkedéseket.
Christopher Dembik, a Saxo Bank elemzője súlyos problémának nevezte, hogy a kínai értékpapírpiac még éretlen. Egyrészt megszámlálhatatlanul sok kisbefektetője jóval hajlamosabb a pánikcselekvésre, másrészt a kínai tőzsdei kereskedések felfüggesztését nem mindig kísérték olyan intézkedések, amelyek biztosították a megnyugtatást az újranyitás előtt.
Ha egyszer beindul, nincs visszaút
Jean-Louis Mourier, az Aurel BGC francia pénzügyi tanácsadó közgazdásza arra figyelmeztetett: az árfolyamok kilengését két fokozatban szabályozó automatikus mechanizmussal az a gond, hogy az első küszöb átlépése maga után vonja a második átlépését is.
„Azok a befektetők, akik az első körben nem tudták eladni papírjaikat, igyekeznek a következőben megtenni” – mondta.
A nyugati tőzsdék mindegyikén működnek és gyakran hasznosnak bizonyulnak a túlzott árfolyammozgások kivédését célzó eszközök. A párizsi, a brüsszeli, a lisszaboni és az amszterdami tőzsdét működtető Euronext leghatékonyabb védelmi mechanizmusa 10 százalékos árfolyamkilengést enged meg a CAC-40 indexet alkotó vállalatoknál az adott részvény kereskedésének felfüggesztése előtt.
A teljes tőzsdei kereskedést csak azután állítják le, hogy a kosárban szereplő vállalatok 80 százalékánál felfüggesztették a tranzakciókat. Ez legutóbb 2008-ban fordult elő.
Amerikában is van ilyen védelem
A New York-i tőzsdén többfokozatú a circuit breaker: a 9 óra 30 perc és 15 óra 25 perc közötti időszakban 15-15 percre megállítják a kereskedést, ha a legnagyobb amerikai részvénytársaságok Standard & Poor’s 500-as mutatójának elmozdulása meghaladja a 7, majd a 13 százalékot. Az aznapi kereskedést teljesen leállítják, ha a mutató több mint 20 százalékkal leng ki.
Általános vélemény, hogy a technikai védelmi eszközökön túl alapvetően az a legfontosabb, hogy az illetékesek megteremtsék a kedvező feltételeket az újranyitás előtt. Kulcskérdés az információ. A felfüggesztés alapvető célja a takarékoskodók védelme, ezért biztosítani kell számukra a megalapozott döntéshez szükséges tájékoztatást.
