A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden jelentette be, hogy minősített többségi tulajdonosává válik a magyar értéktőzsdének, valamint, hogy új stratégiát dolgoz ki a BÉT fejlesztésére.
Mostohán kezelték eddig a tőzsdét
Blahó Levente szerint mindenképpen szükség van egy új stratégiára, mert az utóbbi 15 évben „mostohán kezelték” a Budapesti Értéktőzsdét, nem jelent meg fontos szereplőként a tőzsde sem a kormányzati, sem az egyéb kommunikációban, nem hangsúlyozták eléggé a gazdaságban betöltött, forrásbevonási szerepét.
Hozzátette, hogy bár egy gazdaság működéséhez nem szükséges feltétlenül a tőzsde, azonban egy fejlett, érett tőkepiaccal rendelkező nyugati szintű gazdasághoz elengedhetetlen a börze megléte, sok friss céggel.
A Duna House esete
Blahó Levente a Duna House példáját említve kiemelte: a cégek tőzsdére lépésének ösztönzésében az első és legfontosabb a kiszámítható jogszabályi környezet, hogy ne módosítsák utolsó pillanatban a törvényeket. A Duna House részvényeinek nyilvános értékesítése november elején kezdődött, és a sikeres értékesítést követően indulhatott volna az ingatlanközvetítő társaság részvényeinek tőzsdei kereskedése.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A részvényértékesítés időszaka alatt azonban olyan törvényjavaslat került az Országgyűlés elé, amely a kibocsátó egyik üzleti szegmensének – a hitelközvetítésnek – a teljesítményét befolyásolhatja, ezért maga a Duna House kérte az értékesítés felfüggesztését, amely így sikertelen lett.
Követni kéne a lengyel példát?
A Raiffeisen szakértője szerint a cégeket stabil és egyszerű, átlátható szabályozással, olcsóbb díjakkal lehetne a tőzsdére lépésre ösztönözni. Utóbbira az MNB-nek is van ráhatása, de ez még nem elegendő segítség a cégeknek – fűzte hozzá. Blahó Levente szerint a magyar piacon sok értékes cég van, amelyeknek van helye a tőzsdén. Hozzátette azonban, hogy tőzsdére lépés esetén „ki kell nyitni a könyveket”, ami a jó termékkel rendelkező cégek értékét jelentősen tudja növelni, míg más cégeknek nem kifejezetten előnyös a gazdálkodási adatok közzétételének kötelezettsége.
Kitért arra is, hogy Magyarországon sok állami cég – például az MKB vagy a Budapest Bank – is kinyilvánította, hogy érdekelt lehet a tőzsdére lépésben, ami „jó ötlet”. Hozzátette: érdemes a lengyel példára figyelni, Lengyelországban sikerült ugyanis kialakítani egy olyan szabályozást, amivel a tőkepiacok és a befektetők is elégedettek, valamint az állam is megszerzi saját bevételeit.
A magánnyugdíj-pénztárakat is ösztönözni kéne
Európa-szerte nem kifejezetten népszerű a tőzsdére lépés gondolata, mert ha a cégek forráshoz szeretnének jutni, akkor elsősorban a bankokhoz fordulnak hitelért, másodsorban kötvényt bocsátanak ki, és csak ezután következik a tőzsdére lépés – hívta fel a figyelmet Blahó Levente.
A keresleti oldalról elmondta, hogy az intézményi befektetők közül sajnos hiányoznak a magánnyugdíj-pénztárak, pedig azok jelentős magyar befektetői szereplők lehetnének. Így azonban a magyar befektetői közeg nem elég erős ahhoz, hogy egy dinamikus tőzsdét fenntartson, ezért egy nemzetközi, de legalábbis régiós befektetői kört kellene bevonzani.
A lakossági állampapír-termékek, amelyek alacsonyabb kockázatúak, konkurenciát jelentenek a magasabb kockázatú lakossági tőzsdei befektetéseknek, és ennek a folyamatnak a brókerbotrányok „sem tettek jót” – fejtette ki Blahó Levente. Hangsúlyozta: keskeny az az ösvény, amin felelős befektetésekre ösztönzik a lakosságot, mégis be tudnak vonni lakossági forrásokat is az újonnan tőzsdére érkező cégek.
