Az európai államok – az EU számítása szerint – eurók tízmilliárdjait takaríthatnának meg évente, ha megfelelően össze lennének kötve az energiapiacaik. Miguel Arias Canete, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint évente sokmilliárdos veszteség éri emiatt az európai országokat. A biztos ezt hangsúlyozta Brüsszelben az ,,energiaunió” koncepciójának bemutatása alkalmából.
Beintegrálnák a zöldenergiát, csökkentenék a függőséget
A legfontosabb cél olyan a határokon túlnyúló villamos vezetékek építése, amelyek a termelés legalább tíz százalékának a cseréjét teszik lehetővé. Egy ilyen hálózat kiépítése mintegy negyvenmilliárd euróba kerülne, ám ez az invesztíció hamar meg is térülne. Ez csak egy részét tenné ki az európai energiarendszer és infrastruktúra kiépítésének és modernizálásának, amelynek költsége 2020-ig összesen mintegy kétszázmilliárd euró lenne.
Tizenkét tagország hálózatának különösen rossz az összeköttetése szomszédaival. A szigetországokon, Nagy Britannián, Írországon, Máltán és Cipruson kívül ilyen gondokkal küzd a többi között Spanyolország és Portugália. A jobb hálózat lehetővé tehetné a szél és naperőművekben előállított zöldáram integrációját. A gáz-és olajszállító hálózat javítása pedig csökkenthetné a függőséget az Oroszországból származó energiahordozóktól.
Importra épül az európai energiarendszer
Jelenleg Európa a felhasznált energia ötvenhárom százalékát importból fedezi. Például a földgázt Oroszországból. A szállítmányokért naponta több mint egymilliárd eurót fizetnek az államok. Az Európai Bizottság alaposan változtatni kíván ezen a helyzeten. Nagyobb szerephez akar juttatni olyan energiahordozókat, mint a palagáz, az atom-, a nap és szélenergia. Ebben a folyamatban építene az országok szabad akaratára, de új jogszabályokat és törvényeket is alkotna.
Ebből a szempontból olyan szabályokat terveznek, amelyek összefognák az államok gázvásárlásait. Ez egységesebb és erőteljesebb pozíciót jelentene a gázszállítókkal szemben. Az elképzelést azonban máris sokan nagy szkepszissel fogadják. Az Európai Parlament CDU csoportja azt nehezményezi, hogy az ilyen kényszer összefogások ellent mondanak a szabadpiaci elképzeléseknek. Ebből az elképzelésből még ,,komoly gáz” is lehet szerintük a szabadpiac pártolói miatt.
Célkeresztben áll a cseppfolyósított gáz
A gáz ellátás érthetően nagy hangsúlyhoz jut az energiaunió elképzeléseiben. Az elkövetkező időszakban az Európai Bizottság a csepfolyósított gáz (LNG) előállításához szükséges infrastruktúra fejlesztését részesítené előnyben. Ez az orosz gáz részbeni kiváltásának is egy sarkalatos pontja. Az energiakoncepció készítői szerint a gázból származó energia valójában azért hasznos, mivel csupán annyit kell termelni belőle, amennyire ténylegesen szükség is van, s a klíma károsítása szempontjából kevésbé veszélyes, mint például a szén.
A környezetvédők máris kritizálják az elképzelést. Ők szívesebben látnának más, környezetbarátabb energiahordozókat a koncepció középpontjában. A Greenpeace még keményebb hangot ütött meg. Szerinte az Európai Bizottság csak szavakban hangoztatja a fosszilis energiahordozók leépítését. Valójában a gáz szerepét hangsúlyozza és a szén felhasználását sem akarja igazán csökkenteni.
Ázsia felé fordul az Unió energetikai szakértőinek a figyelme
Mint a Tőzsdefórum is beszámolt róla, az Európai Bizottság sürgősen keresi az új forrásokat is. Európa vezető testületének a figyelme – hasonlóan számos magyar politikuséhoz – már korábban az ázsiai lehetőségek felé fordult. Az EB azt vizsgálta, hogyan lehetne Azerbajdzsán és Türkmenisztán gáz kínálatát bekapcsolni az Ókontinens fejlett országainak az ellátásába. A sietségnek egyik oka az, hogy az európai államok újabb szankciókat helyeztek kilátásba Oroszország ellen. De Ukrajna és más tranzitállamok esetében is komoly fegyver, hogy a vezetékhálózat az ő országukon megy keresztül, ahol adott esetben akadályozhatják a szállításokat.
