Mindenkinek lehet saját véleménye
David Cameron, aki kedden a brit parlament alsóházának idei első vitanapján tájékoztatta a képviselőket egyéb aktuális politikai ügyek mellett a múlt havi brüsszeli EU-csúcsról, elmondta, hogy a héten Németországban és Magyarországon folytatja az EU-vezetőkkel London reformigényeiről kezdett tárgyalássorozatát.
Kijelentette azt is, hogy a kabinet egyes tagjai egyéni meggyőződésük alapján alakíthatják ki saját álláspontjukat a brit EU-tagság jövőjéről, és akkor sem kell távozniuk a kormányból, ha a döntésük nem esik egybe a majdani kormányzati ajánlással.
Még Cameronnak sincs konkrét álláspontja
Egyöntetű elemzői vélemények szerint ezzel a gesztussal Cameron igyekszik megakadályozni a szakadást a kormányon, illetve a kormányzó Konzervatív Párton belül, tekintettel arra, hogy az alsóházi tory frakcióban és a kabinetben is már többen jelezték, a reformokról folytatott tárgyalások eredményétől függetlenül Nagy-Britannia kilépése mellett kívánnak kampányolni a tervezett EU-referendumon.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Cameron maga is egyértelmű utalást tett arra, hogy még nem alakította ki az álláspontját ebben a kérdésben. Abban az esetben, hogy ha mégsem sikerül megállapodásra jutni a London által igényelt EU-reformokról, „én sem zárok ki semmit” – fogalmazott keddi alsóházi tájékoztatóján.
Közvetett módon utalt arra is, hogy a népszavazást – amelyet a hivatalos tervek alapján 2017 végéig kell megtartani – akár már az idén is kiírhatják. Kijelentette, hogy amint sikerül „teljes körű megállapodásra” jutni az EU-társállamokkal – és ez reményei szerint már a februári EU-csúcson megtörténhet -, ki lehet írni a referendumot.
Nehézkes lesz a megoldás
A múlt havi brüsszeli EU-csúcson az uniós társállamok „erőteljesen támogatták” Nagy-Britannia további EU-tagságát. A többi uniós vezető az erről tartott külön megbeszélésen „nem azzal kezdte mondandóját, hogy Nagy-Britannia jobban járna, ha az Európai Unió tagja maradna, hanem azzal, hogy az EU jobban járna, ha Nagy-Britannia a tagja maradna” – fogalmazott a brit kormányfő.
Cameron elismerte ugyanakkor, hogy az EU-társállamok az értekezleten felvetették a brit reformigények teljesítésével járó „nehézségeket” is, és a legtöbb ilyen felvetés az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás újraszabályozását célzó brit követeléssel kapcsolatban hangzott el.
Hozzátette, hogy a társállamok vezetőinek részéről „jelentős jóakaratot” érzékelt a felvetett problémák ügyében.
Mit akar Cameron?
A brit EU-reformigényekről szóló tárgyalási folyamat hivatalosan novemberben kezdődött, miután Cameron elküldte pontokba szedett reformköveteléseit Brüsszelnek és az EU-társállamok fővárosainak.
A fő brit követelések között szerepel annak rögzítése, hogy az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi, diszkriminatív jellegű döntéseket a valutaunión kívüli EU-tagállamok kárára, Nagy-Britanniára ne vonatkozzon az EU-integráció szorosabbra vonásának szerződéses kötelezettsége, valamint az, hogy ne lehessen visszaélni az EU-n belüli szabad mozgás szabályaival.
Ez utóbbi brit igény a legtöbb vita forrása, ugyanis London ebbe beleérti az EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátására vonatkozó szabályok jelentős szigorítását is, ezt azonban több más tagállam diszkriminációnak tartja és elutasítja.
Összedugja a fejét Orbán és Cameron
Több ponton is egyezséget várnak David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtöki budapesti találkozóján a Magyar Idők által megszólaltatott elemzők.
A lap szerdai számában Kiszelly Zoltán emlékeztetett arra, hogy mindkét kormányfő elveti az Európai Egyesült Államok koncepciót, és helyette egy nemzetállami Európát szorgalmaz. A két fél között ezért egyetértés lehet többek között abban, hogy nincs szükség további kompetenciák átadására az EU-nak.
A tárgyaláson szintén napirendre kerülhet az a korábban már megfogalmazott cél, hogy az eurózónában zajló folyamatokba azok a tagállamok is jobban beleszólhassanak, amelyek ezen a körön kívül esnek. Ugyanakkor a politológus szerint eltérő lehet a felek álláspontja a kelet-európai vendégmunkásokat érintő kérdésben.
Kiszelly Zoltán úgy véli, vita tárgya lehet a 2020 utáni EU-s költségvetés, és a két kormányfő kitérhet Nagy-Britannia jövőbeli EU-tagságára, a migránsválság azonban csak érintőlegesen jöhet szóba, mivel Nagy-Britannia mentességet élvez a közös menekültügyi szabályok alól.
Lánczi Tamás politológus szerint Magyarország érdekelt abban, hogy szövetségese legyen az Egyesült Királyságnak, és ez a találkozó inkább konszenzusosnak ígérkezik.
A tárgyaláson szerinte is szóba kerül az a brit javaslat, amely a kelet-európai vendégmunkások beáramlását állítaná meg. Ugyanakkor emlékeztetett: Orbán Viktornak volt néhány olyan nyilatkozata, amely arra utal, hogy megértő a brit állásponttal, így ebben a kérdésben kompromisszumra juthatnak a felek.
