Az OECD főtitkára Draghi mellett áll
Angel Gurría szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon amellett szállt síkra, hogy a merész akcióhoz szabad kezet kell adni Mario Draghinak, az EKB elnökének.
„Hadd menjen el Mario, ameddig csak tud” – mondta Gurría, hangsúlyozva, hogy nem kellene plafont szabni az eszközvásárlásra fordított összegnek.
Hatalmas viharban találkoznak a világgazdaság vezetői
Az „Új globális kontextus” adja a témáját a Világgazdasági Fórum szerdán kezdődő éves rendezvényének Davosban, és végigtekintve a világban zajló eseményeken, úgy tűnik, ez megfelelő felütésként szolgálhat a világgazdaság vezetőinek. A 2008-as válság után ugyanis egy olyan új világrend látszik formálódni, melynek alapjait itt az ideje alapos vizsgálatnak alávetni. Éppen ezért az elmúlt évek talán legfontosabb Davosának nézünk elébe.
Az EKB kormányzótanácsa csütörtökön tart ülést, és általános a várakozás, hogy az eurózóna jegybankja újabb nagyszabású, úgynevezett mennyiségi enyhítési programot hirdet meg. Ennek keretében előzetes értesülések szerint a bank akár ezer milliárd euró értékben is vásárolhat államkötvényeket, és amerikai mintára 2016 végéig havi 50 milliárd eurót pumpál a döcögő euróövezeti gazdaságba.
A program hasznosságát azonban sokan vitatják, így elsősorban Jens Weidmann, a német központi bank, a Bundesbank elnöke. Draghi többször jelezte, hogy az EKB hasonló gazdaságélénkítő intézkedéseket készül hozni, mint amilyeneket az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed alkalmazott. Weidmann ellenben újra meg újra azt hangoztatta, hogy az olcsó pénz politikája, amelyet a Fed és a japán jegybank követ, nem ültethető át egy az egyben Európába, mert Európában nincs központi kormány, ráadásul a túl olcsó hitelek egyes országokban késleltethetnék a szükséges reformok végrehajtását.
Ukrajna újabb hitelt kért az IMF-től
Christine Lagarde ezt a Petro Porosenko ukrán elnökkel a davosi Világgazdasági Fórumon tartott megbeszélése után jelentette be. Az ukrán államfő azt szeretné, ha a készenléti hitelmegállapodást a stabilizációs programok, strukturális reformok támogatására szolgáló közép- és hosszú távú hitelkeretre, a kibővített megállapodásra (Extended Fund Facility, EFF) cserélnék fel.
Ukrajna gazdaságát és pénzügyeit tönkretette a keleti országrészben folyó háború, a reformok lassúak, és hiányoznak a külföldi befektetések.
Mihamarabb konzultálni fogunk az igazgatótanáccsal az ukrán kérésről, amikor a testület összeül, és azt fogom javasolni, hogy támogassák az ügyet – mondta Lagarde egy közlemény szerint. A kért összegről a vezérigazgató nem beszélt.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió a minap több pénzt ígért Kijevnek, de azzal a feltétellel, hogy Ukrajna többet tesz a beígért reformok terén. A strukturális átalakításokat az IMF is a kölcsönök feltételéül szabja.
