A francia uniós biztos arról számolt be brüsszeli sajtótájékoztatóján, hogy úgy vélik, nincsen ok az adósságkönnyítő intézkedések megkérdőjelezésére. Jelezte, az Európai Bizottság ebben a kérdésben más állásponton van, mint az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő testület.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az ellentét
Az eurócsoport az előző héten fogadta el az intézkedéseket, amelyek az adósságállomány csökkentésére ugyan nem vonatkoztak, a törlesztési időszak kiterjesztésére viszont igen.
Az Alekszisz Ciprasz vezette görög kormány azonban néhány nappal később 617 millió euró értékben jelentett be extra kiadásokat karácsonyi nyugdíj-kiegészítésekre és a menekültáradatnak kitett görög szigetek helyzetének javítására. Ciprasz úgy vélekedett, hogy ezek a lépések teljes mértékben megfelelnek a nemzetközi hitelezőkkel kötött egyezményeknek.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hitelből élnek
A görög költségvetést 2010 óta nemzetközi hitelek tartják működésben. A legutóbbi, jelenleg aktuális, sorban a harmadik mentőcsomag feltételeiben Athén 2015-ben állapodott meg a hitelezőkkel, és átfogó reformok végrehajtása mellett kötelezte el magát 2018-ig.
A 86 milliárd eurós hitelcsomag finanszírozásában – az előző kettővel ellentétben – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem vesz részt, mert nem tartja fenntarthatónak a görög adósság törlesztését, ezért az enyhítését szorgalmazza.
A hitelezők sorában a német kormány viszont az adósság elengedésének minden formáját elutasítja, a hitelfeltételek érvényesítése érdekében viszont elengedhetetlennek tartja az IMF részvételét a programban.
