Sajtótájékoztatóján Michel Barnier Brexit-ügyi bizottsági főtárgyaló arról számolt be, hogy a most közzétett 120 oldalas dokumentum nem tartalmaz meglepetéseket, a szakértők mindössze jogi szöveggé alakították az eddigi megállapodásokat, illetve az EU már ismert álláspontját számos kérdésben.
Kijelentette: a tervezet elfogadása kulcsfontosságú pillanat, remélhetőleg lehetővé teszi az egyeztetések felgyorsítását.
„Ha sikerre szeretnénk vinni ezeket a tárgyalásokat, akkor fel kell gyorsítanunk a tempót” – fogalmazott.
Jogvédelem és kötelezettségvállalások
Barnier hozzátette, a dokumentumban foglaltak biztosítják az állampolgárok jogainak védelmét, a pénzügyi kötelezettségvállalások tiszteletben tartását, valamint azt, hogy nem állítják vissza a „kemény határellenőrzést” Észak-Írország és az Ír Köztársaság között.
A bizottság honlapjára feltöltött tervezet értelmében Észak-Írország továbbra is részese lenne a vámuniónak, és a belső piaci szabályozás is érvényes maradna rá egészen addig, amíg a későbbiekben esetleg nem találnak más megoldást a fizikai határellenőrzés visszaállításának elkerülésére.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Fokozódó feszültség
London korábban tiltakozását fejezte ki ez ellen, mondván, ebben az esetben Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé emelkedhetne vámhatár.
Elemzők szerint a javaslat fokozhatja a feszültséget a felek között, Barnier azonban úgy vélekedett, hogy ez a megoldás nem keltene zavart az Egyesült Királyság „alkotmányos vagy intézményi rendjében”. Mint mondta, ebben a helyzetben higgadtságra és pragmatizmusra van szükség.
Mi lesz az átmenettel?
A szöveg a tervezett kiválást követő esetleges átmeneti időszakkal kapcsolatos EU-s javaslatokat is tartalmazza. Egyebek mellett leszögezték, ezt 2020. december 31-én le kell lezárni, nem lehet szó „nyitott végű” átmenetről.
Megerősítették, hogy az Egyesült Királyság az átmeneti időszakban is részese lenne a vámuniónak és az egységes piacnak, a szigetországnak be kellene tartania a közösségi jogot, beleértve az újonnan elfogadott szabályokat is, eleget kellene tennie a költségvetési kötelezettségeknek, illetve alá kellene vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának, de már nem vehetne részt az uniós döntéshozatalban.
Michel Barnier végezetül elmondta, hogy noha vannak még nézetkülönbségek a felek között, a jövő héten újabb tárgyalási forduló kezdődik az Egyesült Királysággal, és az északír vezetőkkel is találkozni fog.
Veszélyben az egység
Theresa May brit miniszterelnök szerint az Európai Bizottság által a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szerdán ismertetett jogi tervezet az Egyesült Királyság alkotmányos integritását fenyegetné, mivel külön szabályozási rendszer alá helyezné Észak-Írországot.
A tervezet szerint az ír szigeten – ha nincs egyéb megoldás – „közös szabályozási térséget” kellene kialakítani, annak érdekében, hogy Észak-Írország és az Ír Köztársaság között a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítani lehessen a határellenőrzés nélküli forgalmat.
Theresa May a londoni alsóház szerdai ülésén kijelentette: ha a bizottsági javaslatot jelenlegi formájában érvénybe léptetnék, az az Egyesült Királyság saját belső piacát ásná alá, és „az Ír-tengerre helyezné át a vámhatárt”.
„Nincs olyan brit miniszterelnök, aki ilyesmibe valaha is beleegyezne” – fogalmazott szerdai parlamenti válaszában Theresa May.
A brit kormányfő hozzátette: „kristálytisztán” tudomására hozza majd Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének „és másoknak is”, hogy a brit kormány soha nem lesz hajlandó ilyen megoldás elfogadására.
Ebbe nem egyeznek bele
Theresa May állásfoglalása után nem sokkal David Lidington, a kabinetirodát vezető miniszter – aki e minőségében May helyettesének számít – sürgősséggel beterjesztett ellenzéki kérdésre válaszolva ugyancsak azt mondta az alsóházban, hogy London soha nem fogadna el olyan megoldást, amely veszélyeztetné az Egyesült Királyság gazdasági vagy alkotmányos integritását.
Lidington hozzátette: a brit kormány nem fog beleegyezni abba sem, hogy Észak-Írország és Írország között ismét „kemény”, fizikai határellenőrzési rendszer jöjjön létre.
London és az Európai Unió között az Írország és Észak-Írország közötti jövőbeni határellenőrzés kérdése az egyik legsarkalatosabb vitapont, különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is, az EU-ban maradó Írország ugyanakkor továbbra is tagja lesz e két fő integrációs szerveződésnek.
Az egységes EU-piac szabályozási elemei
Észak-Írország és Írország határa lesz a brit EU-tagság megszűnése után az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi határa. Ezen a határon jelenleg semmiféle ellenőrzés nincs.
Michel Barnier azonban már a kilépési feltételrendszer jogi tervezetének szerdai ismertetése előtt, e hónap elején is kijelentette: a kilépési szerződés tartalmazza majd, hogy az egységes EU-piac szabályozási elemeinek továbbra is teljes mértékben vonatkozniuk kell Észak-Írországra, másképp ugyanis nem lehet elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását Írország és Észak-Írország között.
London ezt a megoldást kezdettől határozottan elveti, azzal az indokkal, hogy ebben az esetben Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé emelkedhetne vámhatár.
Az ügyben súlyos bírálatok érték a héten Boris Johnson brit külügyminisztert, aki a BBC rádiónak nyilatkozva azt mondta: az Észak-Írország és Írország közötti határellenőrzés kérdését műszakilag ugyanolyan könnyen meg lehet oldani, mint ahogy a londoni belváros behajtási díjfizetési kötelezettség alá vont kerületeinek határán megoldották annak ellenőrzését, hogy az autósok befizették-e a díjat.
A brit főváros belső kerületeibe magángépjárművekkel behajtó autósoknak hétköznaponként 11,50 fontot (több mint négyezer forintot) kell fizetniük, de a díjfizetést teljesen automatizált rendszámfelismerő kamerarendszer ellenőrzi, egyéb fizikai ellenőrzési rendszer a díjfizetési zóna határán nincs.
