Az eset a másfél évtizede befejeződött brit vasúti privatizáció eddigi legnagyobb adminisztratív jellegű fiaskója, és az első londoni politikai kommentárok szerint az incidensnek komoly következményei lehetnek a 2010 óta kormányzó konzervatív-liberális koalíció gazdasági kompetenciájának közmegítélésére.

Az üzemeltetési koncesszió a West Coast Main Line, vagyis a Londontól Walesbe, a közép-angliai nagyvárosokba és a skóciai Glasgowba, illetve Edinburghba vezető vasútvonal-hálózatra vonatkozik. Ezen a vonalon, amelyet évente 31 millió utas vesz igénybe, 1997 óta a Sir Richard Branson nagyvállalkozó alapította Virgin üzleti birodalom vasúti érdekeltsége, a Virgin Trains működtette a vonatokat. A kormány azonban – általános megdöbbenésre, teljesen váratlanul – a nyáron bejelentette, hogy az üzemeltetési koncessziót átadta a Virgin egyik legfőbb riválisának, a First Groupnak, amely a döntés értelmében decembertől 2026-ig működtethette volna a vonalat.

Branson cége azonnal jogi ellenlépéseket tett, bíróság előtt megtámadva a döntést. Sir Richard legfőbb érve az volt, hogy a First Group által benyújtott ajánlat – amelyben a cég az 5,5 milliárd fontos (csaknem kétezer milliárd forintos) koncessziós díj mellett 15 százalékos jegyárcsökkentésre és számos új szerelvény üzembe állítására is kötelezettséget vállalt – teljesíthetetlen, mert a legalapvetőbb üzleti számítások alapján is biztosan csődbe viszi a koncesszió átvételére kijelölt társaságot. Branson folyamatosan hangoztatta azt a véleményét, hogy az ajánlatok elbírálása során „matematikai hiba” történt a hatóságok részéről.

A brit kormány eleinte ragaszkodott ahhoz a véleményéhez, hogy a koncesszió megújítása során alkalmazott ajánlatértékelési eljárás megfelelt minden előírásnak, ám szerdán Patrick McLoughlin közlekedési miniszter bejelentette, hogy valóban „jelentős technikai hiányosságok” jellemezték a koncessziós eljárást, és a kormány visszavonja augusztusi döntését. McLoughlin bejelentette azt is, hogy az ajánlatok elbírálásában részes tisztviselők közül többet felfüggesztettek állásából.

A brit gazdaságpolitikai döntéshozatal utóbbi évtizedeiben szinte példátlan ügy máris 40 millió fontjába (15 milliárd forintjába) kerül a brit költségvetésnek, ennyi részvételi díjat kell ugyanis visszafizetni az érvénytelenített koncessziós pályázatra ajánlatokat benyújtó négy cégnek.

Londoni szakértői vélemények szerint azonban az esetnek jóval messzebb ható következményei is lehetnek, mivel a 2015-ben esedékes parlamenti választásokig további 15 vasúti közlekedési koncesszió megújítása válik esedékessé, és a mostani ügy megkérdőjelezheti a jelenlegi koncessziós rendszer egészét.

A 18 évig hatalmon volt előző konzervatív brit kormányzat hatalmas ívű privatizációs programja során 1993-ban kezdődött a brit vasúthálózat magánosítása. Az addig egységes állami vasúttársaságot, a British Railt feldarabolták, majd az utas- és a teherszállítást, valamint a pályafenntartást külön-külön adták magánüzemeltetésbe, koncessziós rendszer alapján. Nagy-Britannia az egyetlen nagy nyugat-európai gazdaság, ahol csaknem teljes mértékben a magánszektor üzemelteti a vasúti infrastruktúrát.