Itt jártak és véleményeztek
Több egymást követő év erős gazdasági növekedése után tavaly 2 százalékra lassult a hazai össztermék (GDP) növekedése, de idén már mintegy 3 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, a foglalkoztatottság tovább nő, a bérek és a nyersanyagok árának emelkedésével pedig fokozatosan felpörög az infláció – állapították meg az IMF szakértői, akik Khaled Sakr vezetésével február 23. és március 8. között tárgyaltak Budapesten, az IMF Alapokmányának IV. cikkelye alapján végzett rendes éves felülvizsgálat keretében.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
„A középtávú kilátások továbbra is kedvezőek, de kockázatok terhelik. A még mindig törékeny euróövezeti fellendülés gyengülése, vagy a világkereskedelem lassulása fékezheti az exportot. Az Egyesült Államok és az euróövezet monetáris politikájának normalizálása a finanszírozási költségek emelkedését és a tőkeáramlás ingadozását eredményezheti” – mutattak rá a szakértők, akik szerint a kockázatokat ugyanakkor enyhíti a folyó fizetési mérleg egyenlegének, a nemzetközi befektetések pozíciójának és Magyarország piaci megítélésének utóbbi években tapasztalt javulása.
„Magyarország gazdasági ereje lehetőséget nyújt egy növekedésbarát fiskális konszolidációra” – áll a dokumentumban. Az IMF szakértői szerint a konszolidációnak a kiadások minőségének és a bevételek összetételének javítására kell összpontosulnia, miközben fokozatosan javul a költségvetés ciklikusan kiigazított egyensúlya.
Egy ilyen stratégia lehetővé tenné, hogy a monetáris politika hosszabb ideig laza maradhasson. Ezáltal ösztönözné a növekedést, miközben elegendő költségvetési tartalékot hozna létre a világgazdaság negatív meglepetéseinek kivédésére. Ezek az elemek és a versenyképesség növelését célzó egyéb intézkedések hozzájárulnának a hatóságok kettős céljának – a fenntartható növekedés és a gazdaság középtávú teljesítőképességének fokozása – eléréséhez.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Így számolnak az IMF-nél
Az IMF szakértői a magyar kormány 2,4 százalékos várakozásával szemben arra számítanak, hogy a költségvetés hiánya idén a GDP 2,6 százalékára rúghat. „Egy olyan időben, amikor a gazdaság teljesítménye várhatóan jelentősen javul, és akár teljes kapacitása felett működik, kívánatos a költségvetési egyensúly javítása. A 2016-hoz képest magasabb deficitnek gazdaságélénkítő hatása van. Mindazonáltal ez azt is jelentené, hogy a monetáris politika gyorsabb ütemben normalizálódhatna, és a magyar gazdaság kitettebb lenne az új sokkoknak a még korlátozott költségvetési mozgástér miatt” – mutattak rá a szakértők, akik további költségvetési intézkedéseket javasolnak a ciklikusan kiigazított egyenleg javításának érdekében.
A küldöttség azt javasolta a kormánynak, hogy a strukturális reformok előmozdításával fokozza a termelékenységet, ezáltal támogatva a gazdasági növekedést. Emellett fontos lenne a múlt erőfeszítéseire építve tovább javítani a szakmai oktatást és a közmunkaprogramot. Kulcsfontosságú lenne az üzleti környezet javítása az észlelt korrupció kezelésével, az átláthatóság fokozása és a politikai kiszámíthatóság erősítése révén.
A Magyar Nemzeti Bankról szólva az IMF szakértői megállapították, hogy a jegybank tavaly megfelelő módon enyhítette tovább monetáris politikáját a nyomott inflációra és a tervezettnél alacsonyabb gazdasági növekedésre való tekintettel. A jövőre nézve azonban fontos, hogy az MNB árgus szemmel figyelje a helyzetet, és készen álljon egyes ösztönző intézkedések kivezetésére, ha a maginflációs nyomások felerősödnek.
