Az OTP Bank a közlemény szerint megkezdte az ítélet részletes elemzését.
Bankkártya-ügy
A GVH 2009 szeptemberében több mint 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki a magyarországi bankkártyapiac két szereplőjére, a Visára és a Mastercardra, illetve számos hazai pénzintézetre kartellezés miatt. A pénzintézetek a versenyhatóság szerint egységesen és közösen rögzítették a két kártyatársaság jutalékát, amivel torzult a kártyatársaságok és a bankok közötti verseny is.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A pénzintézetek összesen 968 millió forintos bírságot kaptak, a versenyhatóság az OTP Bankot 281 millió, a Budapest Bankot 188 millió, az MKB Bankot 84 millió, a K&H Bankot 127 millió, a CIB Bankot 91 millió, az Erste Bankot 107 millió, az ING magyarországi fióktelepét 90 millió forint megfizetésére kötelezte. A két magyarországi kártyatársaság, a Visa és a Mastercard egyenként 477 millió forintos büntetést kapott.
Ez nem tetszett a GVH-nak
A versenyjogi büntetésben részesített bankok még 1996-ban állapították meg az egységes bankközi jutalék mértékét, ami nem biztosított esélyt arra, hogy a Visa és a Mastercard közötti verseny éreztesse hatását.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A pénzintézetek ugyanis közvetetten befolyásolták a kereskedői díj – vagyis a kereskedő által a kártyás fizetést elfogadó banknak fizetett jutalék – szintjét, ami eredetileg a bankok közötti verseny egyik legfontosabb tényezőjének kellett volna lennie.
A versenyhatóság a 2004-2007 közötti időszakban befolyt bankközi jutalékot vette a bírság alapjául, míg jelentős enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vontak maguk is felismerték, hogy a bankközi jutalék mértékén változtatni kell, és az eljárás során együttműködő magatartást tanúsítottak.
További enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás egyes elemeiről a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a GVH is tudomást szerzett, illetve az Európai Bizottság még nem sújtott bírsággal részben hasonló megoldásokat.